Komoly vita alakult ki Nagy-Britanniában azután, hogy kiderült: a brit kormány tárgyalásokat folytatott a szupermarketláncokkal arról, hogy önkéntesen korlátozzák bizonyos alapvető élelmiszerek árát. A tervek szerint olyan termékek érintettek lehetnek, mint a tej, a kenyér és a tojás, amelyek ára az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett.
A BBC információi szerint a brit pénzügyminisztérium azt javasolta az üzletláncoknak, hogy cserébe bizonyos szabályozások enyhítéséért és egyes új előírások elhalasztásáért vállalják az árak befagyasztását vagy korlátozását. A kormány ugyan hangsúlyozta, hogy nem lenne kötelező árstopról szó, a javaslat mégis komoly felháborodást váltott ki az ágazatban.
A boltok szerint veszélyes ötlet az árkorlátozás
A brit kiskereskedelmi szektor több vezető szereplője rendkívül élesen reagált a felvetésre. Lord Stuart Rose, az Ocado korábbi elnöke és a Marks & Spencer volt vezetője egy rádióinterjúban úgy fogalmazott: az ötlet „teljes nonszensz”, és szerinte soha nem fog működni.
Rose szerint az állami beavatkozás veszélyes precedenst teremthet, és hosszú távon akár még tovább ronthatja a helyzetet. Úgy véli, a szabadpiaci verseny eddig is biztosította, hogy Nagy-Britanniában a nyugat-európai országokhoz képest viszonylag alacsonyak maradjanak az élelmiszerárak.
A British Retail Consortium, amely a brit szupermarketeket képviseli, szintén kemény kritikát fogalmazott meg. A szervezet szerint az ilyen „1970-es éveket idéző árkontroll” arra kényszerítené a boltokat, hogy veszteséggel értékesítsenek bizonyos termékeket.
A megélhetési válság áll a háttérben
A brit kormány azzal indokolja a tárgyalásokat, hogy az emberek egyre nagyobb nyomás alatt vannak a megélhetési költségek miatt. Az infláció ugyan valamelyest csökkent az elmúlt hónapokban, de az élelmiszerárak továbbra is gyorsabban emelkednek az átlagos inflációnál.
A legfrissebb adatok szerint az éves élelmiszer-infláció áprilisban 3 százalék volt, miközben az általános infláció 2,8 százalékon állt. Több elemző ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az év végére akár 10 százalék közelébe is emelkedhet az élelmiszer-drágulás üteme.
A szupermarketek szerint a problémát részben a brit kormány saját intézkedései okozzák, például a minimálbér emelése és a munkáltatói adók növekedése. Emellett a közel-keleti konfliktusok is tovább drágítják az ellátási láncokat.
Az iráni konfliktus is hatással lehet az árakra
A kereskedelmi szereplők arra is figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktus miatt jelentősen megdrágult a műtrágya és az állati takarmány szállítása. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt több szállítási útvonal is bizonytalanná vált, ami tovább növeli a költségeket.
A brit boltok szerint ilyen környezetben rendkívül nehéz lenne mesterségesen alacsonyan tartani az árakat anélkül, hogy az komoly veszteségeket okozna.
A kormány szigorúbb fellépést ígér az árdrágítás ellen
Rachel Reeves pénzügyminiszter közben új intézkedéseket jelentett be az indokolatlan áremelések ellen. A brit versenyhatóság a jövőben gyorsabban vizsgálhatná azokat a cégeket, amelyek egy gazdasági válság vagy nemzetközi konfliktus idején túlzott profitot próbálnak elérni.
A hatóság nyilvánosan is megnevezhetné azokat a vállalatokat, amelyek visszaélnek a helyzettel.
A vita azonban várhatóan tovább folytatódik, hiszen miközben a brit családok egyre nehezebben viselik az emelkedő élelmiszerárakat, a szupermarketek szerint az árkorlátozás hosszú távon még súlyosabb problémákat okozhat a gazdaságban.