A brit bevándorláspolitikáról mondott éles véleményt Kaare Dybvad Bek, Dánia foglalkoztatási minisztere, aki szerint az Egyesült Királyságnak el kellene érnie, hogy az olyan dél-angliai térségek, mint Somerset vagy Dorset, „igazságos arányban vállaljanak részt” a migránsok befogadásából.
A politikus pár napja, a londoni Westminsterben tartott eseményen arról beszélt: számára „különös”, hogy Dél-Anglia egyes részei kevésbé sokszínűek, miközben Észak-Angliában jelentős a külföldi hátterű lakosság aránya.
„Alapvetően hibás a szegregáció”
Dybvad Bek szerint a települések és városrészek etnikai alapon történő elkülönülése „alapvetően hibás”. Úgy fogalmazott:
„Nem helyes városokat és közösségeket szegregálni. Nem helyes külön jogokat adni etnikai vagy vallási csoportok alapján. Olyan társadalomra van szükség, ahol mindenkinek ugyanazok a jogai.”
A miniszter a Dániában is népszerű brit krimisorozatra, a Midsomer Murders-re utalva elmondta: amikor évekkel ezelőtt családjával beutazta Angliát, feltűnt neki, hogy Somerset és Dorset térségében alig látni külföldi hátterű lakosokat, miközben az északi régiókban arányuk jóval magasabb.
„Miért ne vennék ki a részüket Somerset lakói is ebből a nemzeti feladatból?” – tette fel a kérdést.
Dánia szigorú bevándorláspolitikája mint példa
A 2019 óta kormányzó dán szociáldemokraták az elmúlt években látványosan szigorították bevándorláspolitikájukat, miközben klíma- és egészségügyi kérdésekben progresszív irányt képviselnek.
Dánia ma Európa egyik legszigorúbb bevándorlási rendszerét működteti:
szigorú feltételek a letelepedéshez
pénzügyi és nyelvi követelmények
szociális juttatásokhoz kötött integrációs szabályok
erőteljes fellépés a párhuzamos társadalmak ellen
A vitatott „gettótörvény” – amely még a jelenlegi kormány hatalomra kerülése előtt született – lehetővé teszi, hogy az állam lebontson lakótelepi tömböket olyan városrészekben, ahol a lakók legalább fele „nem nyugati” háttérrel rendelkezik.
Dybvad Bek egy konkrét példát is említett: Dánia harmadik legnagyobb városában egy 9 ezres lakótelepen a lakók 77 százaléka nem nyugati származású, és több mint fele nem dolgozik. A miniszter szerint az ilyen „elszigetelt” lakónegyedek nem segítik az integrációt, sőt, rontják a társadalmi mobilitást. Céljuk, hogy ezeket a területeket vonzóbbá tegyék a dolgozó és középosztálybeli családok számára, valamint hogy az ország minden régiója vállalja az integráció terheit.
Rwanda-terv helyett európai együttműködés
Dánia korábban vizsgálta annak lehetőségét, hogy a menedékkérelmeket az országon kívül, például Ruandában dolgozzák fel. Bár tárgyalások is folytak az afrikai állammal, a miniszter szerint a kelet-afrikai menekültügyi központ terve végül lekerült a napirendről.
A hangsúly jelenleg inkább az európai országok közötti együttműködésen van.
Figyelmeztetés az európai baloldalnak
A dán miniszter szerint a baloldali pártoknak egész Európában „demokratikus kontroll alatt kell tartaniuk a migrációs folyamatokat”, különben a populista erők erősödnek meg.
Úgy fogalmazott:
„Az emberek bevándorlással kapcsolatos aggodalmait a centrumjobbnak és a centrum baloldalnak kell megoldania, különben előbb-utóbb mindenütt populista kormányok jöhetnek.”
Dánia egyébként azt állítja, hogy a sikertelen menedékkérők 95 százaléka önként tér vissza hazájába, pénzügyi támogatással.
Mit jelenthet ez a magyarok számára az Egyesült Királyságban?
A brit kormány az elmúlt időszakban szintén szigorításokat vezetett be a letelepedés és a legális migráció terén, részben a dán modell inspirációjára. Ez különösen fontos kérdés lehet a Nagy-Britanniában élő külföldiek – köztük a magyar közösség – számára. A vita lényege ma már nem pusztán az, hogy hányan érkeznek, hanem az is, hogyan oszlik meg a befogadás terhe földrajzilag és társadalmilag.
A következő hónapokban várhatóan tovább erősödik a politikai vita arról, hogy az Egyesült Királyság milyen irányba alakítsa bevándorláspolitikáját – és vajon követi-e a dán modellt, amely egyszerre szigorú és centralizált integrációs megközelítést képvisel. Forrás