Egymás után mondott le váratlanul a Brexit miniszter David Davis, és a brit külügyminiszter, London volt polgármestere, Boris Johnson. Ezzel igen nagy felfordulást hagytak maguk után és Theresa May kezéből akár végleg kicsúszhat a brexit fölötti kontroll.
Boris Johnson brit külügyminiszter, egy napon belül a harmadik magas rangú tisztviselő, aki lemondott a brit kormány soraiban. Egyre nagyobb a káosz és a fejetlenség a brit kormány kilépése körül, a kormányzó konzervatívok közül ugyanis többen is ellenzik Theresa May miniszterelnök elképzeléseit.
Az elmondások alapján B. Johnson nem akart Theresa May „puha brexitje” mögé állni, így ő lett a harmadik zsinórban a hétfőn előtte már leköszönt David Davis brexit miniszter és Steve Baker brexitügyi államtitkár után. A BBC szerint azonban voltak még mások is a kormányon belül, akik azzal fenyegetőznek, hogy ha May nem változtat, akkor újabb lemondások következnek.
A miniszterelnök röviden megköszönte Johnsonnak az eddigi munkáját, és jelezte, hogy hamarosan bejelentik ki lesz az utódja, ahogy azt megtették a brexitügyi miniszter és államtitkár esetében. A BBC szerint azonban Johnson távozása igazán komoly problémákat okozhat Theresa May-nek. A kemény brexitet támogató konzervatívok a távozó brexitügyi miniszterrel és államtitkárral együttnagyon sok erős támogatót maguk mögött tudhatnak a pártban, ezért akár hatalmi harc is kialakulhat a Konzervatív Párton belül.
A kemény brexit hívei szerint csak akkor van értelme az egésznek, hogyha teljes szabadságot ad Nagy-Britanniának, hogy a saját feltételei mellett vehessen részt a világkereskedelemben, és ne más országoktól függjön, hogy kivel tudnak kedvező kereskedelmi egyezményeket kötni. Hogy ezt a szabadságot elérhessék, a briteknek ki kell lépni az európai vámunióból. Ezen az állásponton van a brit kormány nagy része, többek közt David Davis és Boris Johnson is.
Mr. Davis lemondólevele szerint a kormány általános brexitpolitikai irányvonala, ha minden ebben a mederben folyik tovább, minden bizonnyal egy gyenge tárgyalási pozíciót fog eredményezni Nagy-Britannia számára. A miniszterelnök válaszlevelében azt reagálta, hogy nem ért egyet Davis véleményével. May szerint a kilépés részleteit taglaló javaslatcsomag döntési jogköröket telepít vissza Brüsszeltől Londonba, és az uniós jog közvetlen hatálya megszűnik, amint az Egyesült Királyság kilép az EU-ból.
Boris Johnson lemondólevelének tartalmát órákkal lemondásának híre után tették közzé. Ebben többek közt azt írta, hogy „a Brexit a lehetőségről és a reményről kéne, hogy szóljon. Esélynek kellene lennie arra, hogy a dolgok alapvetően megváltozzanak. Hogy élénkebbek, dinamikusabbak legyünk, és növelhessük a különleges előnyeit annak, hogy Nagy-Britannia egy nyitott, kifelé tekintő, globális gazdaság. (…) Ez az álom haldoklik, megfojtja az egyébként teljesen szükségtelen önbizalomhiány.”
A volt külügyminiszter szerint az Egyesült Királyság nem hozott meg időben olyan kulcsfontosságú döntéseket, amik többek közt a kilépésnek arra a verziójára készítenének fel, ha nem születne sikeres megállapodás a britek és az EU közt. Úgy látja, ezzel az ország a „félig-Brexitet” kockáztatja, tehát a gazdasága egy része továbbra is a közös piacon maradna méghozzá úgy, hogy nem lenne fölötte semmilyen kontrollja. Márpedig ha az Egyesült Királyság nem tudja befolyásolni a törvényeket, „akkor tulajdonképpen gyarmati státuszba kerülhet”.
Ami még egy csavart adhatna a történetnek, hogy brit sajtóértesülések szerint az alsóházi konzervatív frakció brexitpárti tábora is lázadozik, és a hírek szerint a képviselők közt terjed egy levél, amiben a vezető leváltási folyamat elindítására próbálnak támogatókat toborozni. A kormány szabálykönyve azt mondja ki, hogy ehhez az alsóházi képviselők 15%-ának csatlakozása szükséges. Tehát amennyiben legalább 48 képviselő aláírását adja egy ilyen kezdeményezéshez, akkor áll majd csak igazán a feje tetejére minden a szigetországban. Értesülj az angliai hírekről azonnal, facebookon való keresgélés nélkül: katt alul a csengő ikonra, majd a csatlakozásra Forrás