Az alkalmazók elolvashatják az alkalmazottak chat software-en folytatott magánlevelezéseit és e-mail üzeneteiket a munkaidő alatt — döntötték el a bírák.

hp_windows_upgrade_3489896b

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kijelentette, hogy egy cégnek teljesen jogában áll elolvasnia az alkalmazottja munkaidőben folytatott személyes levelezéseit. A döntnökök ezt azzal indokolják, hogy az illető megsértette a cég szabályait és így a munkáltatónak joga van ellenőrizni az alkalmazott tevékenységeit.

Az ECHR-ben ülő bírák kedden megerősítették a döntésüket Strasbourgban. Azok az országok, amelyek jóváhagyták, vagyis szintén törvénybe iktatták az Emberi Jogok Európai Egyezményét, köztük Britannnia, úgy döntött, hogy betartja az EJEB határozatait, amelyek rájuk is vonatkozik.

A határozat hatása a hazai bíróságokra különböző. Az Egyesült Királyság emberi jogi törvényei értelmében, a bíráknak figyelembe kell venniük az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseit, azonban nincsenek rá kötelezve.

A szóbanforgó dolgozó, aki egy mérnök Romániában, abban reménykedett, hogy a bíróság olyan döntést hoz, miszerint a munkáltató megsértette a bizalmas levezésre vonatkozó jogait, amikor hozzáfért az üzeneteihez és később kirúgták 2007-ben. A munkáltatója felfedezte, hogy a Yahoo Messengert használta úgy a személyes, mint a munkahelyi kapcsolataira.

Mivel úgy gondolják, hogy  a software hozzáfér a munkahelyi fiókhoz, a bírák azt mondták, hogy a cégnek igaza van. Elutasították a férfi kérését, mondván, hogy indokolt volt a munkáltató részéről ellenőrizni, hogy az alkalmazottak a szakmai feladatukat végzik-e a munkaidő alatt.

A döntnökök azt mondták, hogy a munkáltató a fegyelmi jogköre keretein belül cselekedett, amikor hozzáfért a Yahoo üzenetküldő fiókhoz azzal a feltételezéssel, hogy a szóban forgó információ szakmai tevékenységgel volt összefüggésben. Így az ilyen jellegű hozzáférés ezért törvényes. A bíróság ezért semmi okot nem lát arra, hogy megkérdőjelezze ezeket a következtetéseket.

Yahoo Messenger

A férfi, akit Bogdan Barbulescunaknak hívnak, már elveszítette az ügyét a romániai bíróságon és fellebbezett az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Azzal érvelt, hogy a magánélethez való jogai lettek megsértve, amikor a munkáltatója elolvasta a Yahoo Messengerben lévő üzeneteit, amelyet úgy munkavégzés, mint másodlagos személyes célból rakott fel a számítógépére. Barbulescu munkáltatója megtiltotta a személyzetnek, hogy személyes üzeneteket küldjenek munka közben.

Az üzenetfiókja ellenőrzésével kapcsolatban a bíróság annyit mondott, hogy szükséges volt a munkáltató számára, hogy hozzáférjen a férfi feljegyzéseihez. Továbbá, azt is megállapították, hogy ez egy jogos lépés volt, ugyanis, a cég az üzeneteken kívül nem fért hozzá más információhoz, amely a munkahelyi számítógépén volt tárolva. Ezen kívül,  hozzátették, hogy Barbulescut egyébként is, korábban már figyelmeztették arról, hogy a társaság ellenőrizheti az üzeneteit.

Kategorikus tiltás

A román férfi személyes fiókkal kapcsolatos kérelme ellenére, a bírák csak a munkahelyi fiók kérdését vitatták meg a rendeletükben. Az üzenetküldésre használt eszköz a munkáltató tulajdona volt, a döntés hozók pedig nem tértek ki arra, hogy lett volna-e bármilyen különbség a között, hogy ha saját szemítógépét használta volna.

Az egyik bíra a 8-ból nem értett egyet a határozattal, mondván, hogy a személyes internethasználat kategorikus tiltása elfogadhatatlan. Továbbá, hozzá tette, hogy mindegyik munkáltatónak világosan el kell magyaráznia bármilyen olyan szabályt, amely engedélyezi számukra az alkalmazottaik online tevékenységének az ellenőrzését.

„Minden alkalmazottat személyesen kell értesíteni az említett eljárásmódról és kifejezetten az ahhoz való hozzájárulásról .”

Magánélet

A Strathclyde Egyetemen dolgozó Lilian Edwards, az internettel kapcsolatos jogok és törvények professzora azt mondta, hogy az ítélet összhangban van az Egyesült Királyság törvényével és a korábbi esetekkel. Vagyis, hasonló esetben, itt is hasonló ítélet születhet.

„Ebben az esetben, a munkáltató világosan kijelenti, hogy tilos az internetet munkán kívül bármi másra használni. Jóllehet, nem elterjedt, mégis teljesen törvényes. Ebben az esetben az alkalmazó a forgatókönyvnek megfelelően játszotta le a történetet.”

Azonban, hozzátette, hogy a személyes internethasználat kategorikus tiltása a munkahelyen ésszerűtlen, mert az emberek megtanulták, hogy joguk van a magánélethez még munka közben is.

Ez különösen fontos, mondta, mivel az emberek hosszabb munkaideig dolgoznak.

Sally Annerau adatvédelmi elemző a Taylor Wessing jogi cégnél azt mondta, hogy az Egyesült Királyság törvényei megengedik, hogy a munkáltatók ellenőrizzék az alkalmazottak kommunikációit.

„Ez az ítélet hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az alkalmazó cégnek rendelkeznie kell egy megfelelő és törvényes személyzet-megfigyelő eljárással, ill. meg kell bizonyosodnia mind arról, hogy erről tájékoztatják a személyzetet és hogy be is tartatják velük azt.” — mondta.   Forrás: http://www.bbc.co.uk

[efb_likebox fanpage_url=”https://www.facebook.com/hunglia.magyarok” fb_appid=”” box_width=”” box_height=”” colorscheme=”light” show_faces=”1″ show_header=”0″ show_stream=”0″ show_border=”1″]