Egy hét alatt négy ember, köztük két gyermek is életét vesztette, miközben kis csónakokkal próbálták átszelni a La Manche csatornát. A helyszínen tapasztaltak alapján úgy tűnik: minden eddigi erőfeszítés és százmilliók elköltése ellenére sem sikerül megfékezni a próbálkozásokat.
Hajnali indulások Gravelines partjainál
Szombat reggel, 7:45 körül tűnt fel az első csónak Gravelines városánál, Calais és Dunkerque között. A folyótorkolatnál három katonai tartalékos állt, „Gendarme” feliratú mellényben – mindannyian az Egyesült Királyság által finanszírozott szolgálatban. Egy kocogó jelezte nekik az első gumicsónakot, amelyen körülbelül egy tucat fiatal férfi ült.
A tisztek távcsővel követték a csónakot, majd a folyóparton masíroztak, de jelenlétük nem tartotta vissza az átkelni igyekvőket. Néhány perccel később a homokos partszakaszon újabb emberek tűntek fel: férfiak, nők és gyerekek rohantak a víz felé, hogy csatlakozzanak. A csónak gyorsan túlzsúfolttá vált.
Helikopter és rendőrségi motorcsónak is érkezett, de nem tudtak beavatkozni anélkül, hogy veszélybe sodorták volna az emberek életét. Reggel fél tízkor a csónak már Dover felé tartott. Ugyanezen a napon összesen 17 csónak indult útnak, 1097 emberrel a fedélzeten – újabb rekordot döntve a brit partra érkezők számában.
Egyre több pénz, egyre több áldozat
Sir Keir Starmer kormánya az elmúlt évben több járőrt, fejlettebb megfigyelőeszközöket és hírszerző egységeket ígért. 2023 és 2025 között Nagy-Britannia 476 millió fontot adott Franciaországnak, amelyből helikoptereket, quadokat és több száz tartalékos csendőrt állítottak szolgálatba.
Mindezek ellenére az indulások száma nem csökkent. Sőt, a túlzsúfolt csónakok miatt tavaly rekordszámú halálesetet regisztráltak, és az idei évben is tragédiák sora zajlik. Csak a múlt héten négyen haltak meg – köztük két gyerek.
Egy francia tiszt a helyszínen így fogalmazott:
„Az emberek 30 éve próbálkoznak innen eljutni az Egyesült Királyságba. Ez most sem fog megállni.”
Kockázatos új intézkedések
Franciaország – brit nyomásra – idén bejelentette, hogy a parttól 300 méteren belül is megpróbálják feltartóztatni a csónakokat. A helyszínen szolgáló rendőrök azonban figyelmeztetnek: egy zsúfolt gumicsónak megállítása pánikot és tömeges tragédiát okozhatna.
Emellett életbe lépett az úgynevezett „egy be, egy ki” egyezmény is: a brit partokra érkezőket visszaküldik Franciaországba, miközben ugyanannyi migránst legálisan beengednek az Egyesült Királyságba. A program azonban heti 50 főre korlátozódik, és sok nemzetiség – például a szudániak – számára gyakorlatilag elérhetetlen.
„Nincs más választásunk” – menekülők vallomásai
Ali, egy fiatal szudáni férfi kétszer próbált meg átkelni, eddig sikertelenül. Franciaországban elutasították a menedékkérelmét, így az Egyesült Királyságot látja egyetlen esélyének.
„Látom a drónokat, a helikoptereket, mindent, amit az Egyesült Királyság fizet. De semmi sem változik. Ha nincs más lehetőséged, mit tehetsz? Megpróbálod újra.” – mondta.
Reménytelen küzdelem?
A Gravelines-nél látott jelenetek egyértelművé tették: hiába költ Nagy-Britannia százmilliókat, a próbálkozásokat nem tudják megállítani. A szigorítások és a technológia csak tovább növelik a kockázatokat, de nem tartják vissza azokat, akik számára nincs más út.
Ahogy az egyik francia rendőr fogalmazott, miközben a második csónak is Dover felé indult:
„Az emberek mindig meg fognak próbálni átjutni. Ez nem fog megállni most sem.” Forrás