Konzervatív képviselők csoportja üdvrivalgással fogadta az alsóházban, amikor John Bercow szóvivő bejelentette, hogy a kulcsfontosságú Brexit-törvényre a királynő áldását adta. A történelmi határozat megengedi, hogy az EU-s jogot beintegrálják a brit jogba, és ez már csak a parlamenten múlik.
Ez komoly vitákat generált a politikusok közt, sőt gyakorlatilag politikai pingponghoz vezetett az alsóház és a lordok között. Theresa May „the Great Repeal Billnek” nevezte a hatályon kívül helyezésről szóló törvényt. 12,000 EU törvényt integrálna ez a csomag egészen pontosan, a politikusok kedve szerint válogatva.
2017 júliusában került legelőször bemutatásra, és már akkor viszályokat szított. Részletesen kielemezték, 100 óránál is többet töltöttek a megfontolásával. A lordok 15 kulcsfontosságú változtatást eszközöltek, beleértve biztonsági kérdéseket, valamint a vámunióban való maradást, de ezeket a képviselők később mind leszavazták.
Mivel a kormánynak minimális a többsége az alsóházban, ezért folyamatosan fenyegetve voltak a lázadók által, akik reménykedtek abban, hogy van esély rá, hogy az ország nem lép ki az EU-ból.
A lordok egy végső szavazást követelnek a megállapodást illetően, hiszen az alsóházban már veszített Ms May. Volt tory igazságügyi miniszter Dominic Grieve a sikeres lázadás szélén állt a múlt héten. Grieve végül kihátrált, miután megerősítést kapott a végső szavazásról.
Az alsóház 112 órát és 33 percet töltött a csomag átvizsgálásával, a lordok pedig 160 órát és 40 percet. A csomag lehetővé tenné, hogy a parlament elhagyja az EU-t, de a kilépés keménységéről a tárgyalások döntenének.
Időrendi sorrendben a fontos események amik a Brexit megkezdéséhez vezettek:
2013.01.23., A brit miniszterelnök, David Cameron referendumot ígér a tagságot illetően, ha a pártja nyer a választásokon.
2014.09.18., A skót szavazók szintén referendum mellett döntenek, de ők az Egyesült Királyságból szeretnének kilépni.
2015.05.07., A brit szavazók megválasztanak egy konzervatív többségű kormányt. Cameron bejelenti a referendumot.
2016.02.20., Cameron egy kialkudott megállapodásról beszél, ami speciális státuszt adna az országnak, továbbá a 28-as blokkban is szándékozik maradni. A referendum kitűzésre kerül, egészen pontosan júniusra.
02.21., Cameron vereséget szenved, hiszen egyik legfőbb szövetségese Boris Johnson csatlakozik a Leave kampányhoz.
06.21., Egy héttel a referendum előtt a munkáspárti Remain kampányarc Jo Cox a radikális Thomas Mair áldozatául esik, aki „Britain First” kiáltással követte el a gyilkosságot.
06.23., 52-48 arányban győz a Brexit, az UKIP vezetője Nigel Farage, a brit függetlenség napjának nevezi a napot.
06.24., Cameron lemond, mivel a briteknek friss vezetőségre van szüksége.
07.11., A hatalomért folyó marakodásokból a belügyminiszter Theresa May kerül ki győztesen, miután a többiek visszalépnek.
10.02., Ms May bejelenti, hogy ’17 márciusának végéig elkezdődik a folyamat. Az 50. cikkelyt kell ehhez érvénybe léptetni a lisszaboni egyezményből.
2017.01.24., A brit Legfelsőbb Bíróság kijelenti, hogy parlamenti jóváhagyás kell, mielőtt az 50. cikkelyt hatályba helyezi a kormány.
03.13., A brit parlament jóváhagy egy törvényt, ami feljogosítja a kormányt az 50. cikkely aktiválására. Skócia miniszterelnöke Nicola Sturgeon egy második referendumot tervez a skót függetlenséget illetően még 2018-ban, vagy 2019 elején.
03.28., Ms May aláírja a Brexitet elindító törvényt.
03.29., Formálisan is elkezdődik a Brexit, miután Donald Tusk, Az Európai Tanács elnöke kézhez kapja a levelet. Értesülj az angliai hírekről azonnal, facebookon való keresgélés nélkül: katt alul a csengő ikonra, majd a csatlakozásra Forrás