Sir Keir Starmer, brit miniszterelnök terve, miszerint brit csapatok is részt vennének egy Ukrajna háború utáni, a helyzet stabilizálására létrehozott békefenntartó misszióban, heves reakciót váltott ki Moszkvából. Oroszország szerint ez a NATO közvetlen katonai beavatkozását jelentené, amit nem fognak elfogadni.
Starmer és Macron egy koalíciót épít
A brit kormányfő Emmanuel Macron francia elnökkel együttműködve próbál egy „hajlandóságot mutató országokból” álló koalíciót létrehozni, amely egy esetleges békemegállapodás végrehajtását biztosítaná. A brit hadsereg ezen belül is kulcsszerepet kapna, ám Moszkva ezt már úgy ítélte meg, hogy túlmegy egy határon. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a nyugati csapatok Ukrajna határainál való jelenléte nyílt NATO-beavatkozás lenne Oroszország ellen, amit nem engedhetnek meg.
London továbbra is fegyverekkel támogatja Kijevet
Miközben az Egyesült Államok Donald Trump vezetésével felfüggesztette katonai segélyeit és hírszerzési információk megosztását, Nagy-Britannia továbbra is fegyverekkel támogatja Ukrajnát. A brit kormány szerződést kötött az Anduril nevű angol-amerikai védelmi vállalattal az Altius 600m és Altius 700m típusú fejlett drónrendszerek szállítására, amelyek képesek egy adott területet figyelni, majd megsemmisíteni az oda belépő célpontokat. A közel 30 millió fontos szerződést az Ukrajnát támogató Nemzetközi Alap finanszírozza.
Starmer világossá tette: az Egyesült Királyság célja, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióban legyen akár a harctéren, akár egy tárgyalóasztalnál.
USA–Ukrajna tárgyalások jövő héten Szaúd-Arábiában
John Healey brit védelmi miniszter és amerikai kollégája, Pete Hegseth a háttérben egyeztetéseket folytatnak a békemegállapodás lehetőségeiről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok jövő héten Szaúd-Arábiában tárgyalásokat folytat a háború lezárásának lehetőségeiről. Healey szerint a részletek egyelőre nem nyilvánosak, de a brit és amerikai védelmi vezetés aktívan dolgozik a megoldáson. Hegseth ezzel párhuzamosan tagadta, hogy az Egyesült Államok Oroszország-barát álláspontra helyezkedett volna, és kijelentette: a fegyverszállítások felfüggesztése csupán ideiglenes.
Az Európai Unió több milliárdos védelmi csomagot hagyott jóvá
Miközben az USA irányából csökken a támogatás, az Európai Unió vezetői Brüsszelben találkoztak Zelenszkijjel, hogy újabb pénzügyi és katonai támogatásokról egyeztessenek.
A tárgyalások eredményeként az EU 670 milliárd fontos védelmi csomagot hagyott jóvá, amelynek célja Európa katonai képességeinek megerősítése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Európa egyértelmű és közvetlen fenyegetéssel néz szembe, ezért képesnek kell lennie megvédeni magát és Ukrajnát.
Oroszország: Macron békefenntartó javaslata „konfrontatív”
Moszkva különösen élesen bírálta Emmanuel Macron francia elnököt, amiért francia csapatok esetleges bevetéséről beszélt Ukrajnában. Egy orosz közlemény szerint Macron „nem viselkedik elegánsan” elődeihez képest, utalva arra, hogy Napóleon és Hitler nyíltan kijelentette, hogy Oroszországot meg kell hódítani – míg Macron ezt burkoltabban teszi. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök gúnyosan „Micronnak” nevezte Macront, és azt jósolta, hogy 2027. május 14. után teljesen eltűnik a politikai színtérről.
Trump tanácsadója: Ukrajna magának köszönheti a fegyverszállítások leállítását
Keith Kellogg, Donald Trump különleges ukrajnai és oroszországi megbízottja szerint a fegyverszállítások felfüggesztése már most érezhető hatással van Ukrajnára. Kellogg úgy fogalmazott: „Ez olyan, mint amikor egy öszvért fejbe vágnak egy kétméteres deszkával – most már legalább figyelnek.” Szerinte Washington így próbálja nyomás alá helyezni Kijevet, hogy hajlandóbb legyen kompromisszumokat kötni a béketárgyalások során.
Mi következik?
Az Egyesült Királyság és Franciaország továbbra is aktívan támogatják Ukrajnát katonai és diplomáciai szempontból, míg az Egyesült Államok megosztott a kérdésben.
Oroszország egyértelművé tette, hogy egy NATO-békefenntartó missziót közvetlen katonai fenyegetésnek tekintene, ami tovább fokozza a feszültséget. Az elkövetkező hetekben az európai vezetőknek és a NATO-nak dönteniük kell arról, hogy milyen szerepet vállalnak Ukrajna jövőjében – és milyen mértékben kockáztatják a közvetlen konfrontációt Moszkvával. Forrás