Keir Starmer, brit miniszterelnök nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy ősszel emelkedjen a jövedelemadó, miután egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a közpénzügyekben tátongó 50 milliárd fontos hiány betömése miatt.
A médiának nyilatkozva a miniszterelnök védelmébe vette a kormánya eddigi teljesítményét, és hangsúlyozta, hogy a Munkáspárt stabilizálta a gazdaságot hatalomra kerülése óta. Hozzátette: az őszi költségvetés célja az lesz, hogy „az emberek jobban érezzék magukat anyagilag”.
Ugyanakkor arra az ismételt kérdésre, hogy kizárja-e a Munkáspárt választási ígéretének megszegését – miszerint nem emelnek áfát, jövedelemadót vagy társasági adót –, Starmer csak annyit mondott:
„Az ősszel rendelkezésre áll majd a teljes gazdasági előrejelzés, és akkor ismertetjük a költségvetést.”
Ez azért is jelentős kijelentés, mert alig egy hónappal ezelőtt még egyértelmű „igen”-nel válaszolt arra a kérdésre a parlamentben, hogy betartják-e a három fő adónem emelésének tilalmát.
Vezető közgazdászok azonban már figyelmeztették Rachel Reeves pénzügyminisztert, hogy kénytelen lesz adót emelni, vagy feladni a költségvetési szabályait, ha be akarja foltozni az egyre növekvő 50 milliárd fontos költségvetési lyukat, amely részben a gazdasági növekedés lassulásából, részben a korábbi politikai irányváltásokból ered.
Jonathan Portes, a pénzügyminisztérium korábbi tanácsadója és a King’s College London közpolitikai professzora szerint az idősebb, tehetősebb nyugdíjasoknak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a közterhekhez. Szerinte a nyugdíj- és adórendszer igazságosabbá tétele érdekében át kellene alakítani a rendszert úgy, hogy a nagy vagyonnal, például ingatlannal vagy nyugdíjalappal rendelkező idősek nagyobb arányban vállaljanak részt az NHS, a szociális ellátás és a nyugdíjak finanszírozásában. Emellett a régóta befagyasztott üzemanyagadó emelését is indokoltnak látja.
John McTernan, Tony Blair korábbi politikai titkára úgy véli, Starmernek és Reevesnek „nehéz döntéseket” kell majd hoznia. Lehetséges opcióként említette a bankokra kivetett különadót, vagyonadót, illetve az úgynevezett „bűnadókat”, például a szerencsejátékokra vagy alkoholra kivetett terheket.
„Szerintem rá kell nézni azokra, akik az elmúlt 14-15 évben igazán jól jártak – például a bankokra, amelyek George Osborne-tól rendkívül kedvező megállapodásokat kaptak. Egy újfajta adó vagy hozzájárulás a bankokra nézve megfontolandó lenne” – fogalmazott McTernan. Szerinte ez nem váltana ki tömeges tiltakozást.
McTernan ugyan nem támogatja az átfogó vagyonadót, de úgy véli, hogy a tőkehozamokra kivetett alacsonyabb adókulcs újragondolása indokolt lenne, különösen az aktív jövedelemmel szemben.
Ken Clarke, a Konzervatív Párt korábbi pénzügyminisztere megerősítette, hogy újra napirendre kellene venni az üzemanyagadó befagyasztásának megszüntetését, valamint az áfa emelését. A BBC Radio 5Live műsorában úgy fogalmazott: „Mindig jobban szerettem a költéshez kapcsolódó adók emelését, mint a jövedelmekét.”
A Munkáspárt szóvivői a miniszterelnök nyilatkozata után hangsúlyozták: továbbra is érvényben van a választási program azon pontja, hogy nem emelik az áfát, a jövedelemadót és az NI-t, mivel ezek „a dolgozó emberek adói”. A társasági adót pedig a parlamenti ciklus végéig rögzítették.
A Nemzeti Gazdasági és Szociális Kutatóintézet (NIESR) friss jelentése szerint a pénzügyminiszter akár kiadáscsökkentés révén is előteremtheti a hiányzó összeget, amennyiben tartani kívánja az önként vállalt „stabilitási szabály” előírásait, amely alapján 2029-30-ra 41,2 milliárd fonttal kellene csökkenteni az államháztartási hiányt.
A NIESR szerint azonban a kiadások szűkítése után már szinte kizárólag az adóemelés maradt valós megoldásként. Ahhoz, hogy helyreálljon az a közel 10 milliárd fontos tartalék, amit a kormány tavaly óta fenntart, összesen 51,1 milliárd font plusz bevételt kellene biztosítani.
A kutatóintézet szerint a pénzügyminiszter nehéz helyzetbe került: úgy kellene betartania a fiskális szabályokat, hogy közben ne rúgja fel sem a kiadási ígéreteket, sem az adóemelést tiltó választási vállalásokat.
A szegényebb rétegek helyzete már most is romlott: a legalsó jövedelmi sávba tartozók – mintegy 2,8 millió háztartás – életszínvonala 1,3 százalékkal csökkent a Munkáspárt kormányzása alatt, ami így 10 százalékkal alacsonyabb, mint a Covid előtti szint.
Milton Keynes-i látogatásán a miniszterelnök kijelentette: az őszi költségvetés a „megélhetés javítására” koncentrál majd. „Stabilizáltuk a gazdaságot. Az irányadó kamatlábakat már négyszer csökkentették, ami minden jelzáloghitellel rendelkező számára jelentős könnyebbséget jelent havi szinten” – mondta.
Hozzátette: az első évben sikerült béreket is emelni, mind a magánszektorban, mind pedig a minimálbér tekintetében, így az emberek több pénzt visznek haza.
„A költségvetés lényege az lesz, hogy az emberek jobban érezzék magukat anyagilag” – hangsúlyozta Starmer. Forrás