Sir Keir Starmer brit miniszterelnök mai, határozott hangvételű beszédben elítélte Donald Trump amerikai elnök legújabb vámfenyegetéseit, amelyek az Egyesült Államok szövetségeseit – köztük az Egyesült Királyságot és több európai országot – is sújtanák. A Downing Streeten hétfő reggel elmondott beszédében Starmer hangsúlyozta: a szövetségesek elleni vámok alkalmazása „teljesen helytelen”, és a kereskedelmi háborúk „senkinek sem szolgálják az érdekét”.
A brit kormányfő megszólalása közvetlen reakció volt arra, hogy Donald Trump szombaton bejelentette: az Egyesült Államok február 1-jétől 10 százalékos, majd június 1-jétől 25 százalékos vámot vetne ki több európai ország – köztük Nagy-Britannia – minden Amerikába irányuló exportjára. A vámok addig maradnának érvényben, amíg Washington meg nem állapodik Dánia kormányával Grönland megvásárlásáról.
„A vámok nem eszközei a szövetségesi vitáknak”
Starmer beszédében világossá tette: a brit kormány elutasítja azt a logikát, amely szerint gazdasági nyomásgyakorlással lehetne rendezni a szövetségesek közötti politikai vagy biztonsági vitákat.
„A kereskedelmi háborúk senkinek sem érdekei. A szövetségek azért maradnak fenn, mert kölcsönös tiszteleten és partnerségen alapulnak – nem pedig nyomásgyakorláson. Ezért mondtam egyértelműen: a szövetségesekkel szembeni vámok alkalmazása teljesen helytelen” – fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette: nem elfogadható az sem, hogy Grönland biztonságának kérdését gazdasági zsarolás indokaként használják fel. Starmer szerint az északi térség biztonsága közös NATO-prioritás, amelyet együttműködéssel, nem pedig vámfenyegetésekkel kell kezelni.
Feszültség az Egyesült Államok és Európa között
A helyzetet tovább élezi, hogy az Európai Unió – sajtóértesülések szerint – már készíti a válaszlépéseket. Az EU akár 93 milliárd euró értékű megtorló vámcsomagot is bevezethet amerikai termékekkel szemben, sőt egyes forgatókönyvek szerint amerikai vállalatok uniós piacra jutását is korlátozhatják.
A brit kormány azonban – Starmer szavai alapján – egyelőre nem kíván csatlakozni egy eszkalálódó vámháborúhoz. A miniszterelnök kifejezetten hangsúlyozta: célja az, hogy elkerüljék a konfliktus elmélyülését.
„Egy vámháború árát végül a vállalkozások, a munkavállalók és a családok fizetnék meg. Ezért mindent megteszek annak érdekében, hogy ne jussunk el erre a pontra” – mondta.
Telefonhívás Trumpnak, egyeztetések európai vezetőkkel
Starmer vasárnap este telefonon beszélt Donald Trumppal, ahol egyértelműen közölte: a szövetségesek elleni vámintézkedések „rossz irányba vezetnek”. A brit kormányfő ezt követően egyeztetett Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, valamint Mark Ruttéval, a NATO főtitkárával is.
A Downing Street tájékoztatása szerint Starmer ezekben a beszélgetésekben megerősítette Nagy-Britannia elkötelezettségét a NATO mellett, és hangsúlyozta: a „High North”, vagyis az északi régió biztonsága valamennyi szövetséges közös felelőssége.
„A partnerség nem jelent elvtelenséget”
A sajtótájékoztatón Starmer arra is kitért, hogy a szoros amerikai kapcsolat fenntartása nem jelenti az elvek feladását. Mint fogalmazott: Nagy-Britannia pragmatikus ország, de a pragmatizmus nem azonos a passzivitással.
„A partnerség nem jelentheti azt, hogy feladjuk az elveinket. Mi együttműködést keresünk, nem szlogeneket. Megoldásokat akarunk, nem látványos politikai gesztusokat, amelyek ártanak a brit embereknek” – jelentette ki.
Ugyanakkor Starmer hangsúlyozta az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolat stratégiai jelentőségét is. Felidézte: az amerikai befektetések az elmúlt években több száz milliárd font értékben járultak hozzá a brit gazdasághoz, munkahelyeket és növekedést teremtve az ország egész területén.
Politikai nyomás alatt, külpolitikában kezdeményező szerepben
A beszéd időzítése nem véletlen: a miniszterelnök hazai szinten komoly politikai nyomás alatt áll, romló népszerűségi mutatók és a kormány irányvonalát érő kritikák közepette. Külügyi fellépésével Starmer láthatóan arra törekszik, hogy visszanyerje az irányítást a politikai narratíva felett, és határozott, ugyanakkor higgadt vezetőként jelenjen meg a nemzetközi színtéren.
Hogy sikerül-e elkerülni a vámháborút az Egyesült Államokkal, az a következő hetek diplomáciai tárgyalásain múlik. Starmer azonban egyértelművé tette: Nagy-Britannia az együttműködés, nem az eszkaláció útját választja – anélkül, hogy feladná alapelveit. Forrás