A brit kormány azt tervezi, hogy a sikertelen menedékkérőket külföldön létrehozott „visszatérési központokba” helyezi el, ahonnan azok visszajuttathatók lennének hazájukba – írta meg a The Times. Az egyik legfőbb kiszemelt célpont ebben a tervben Koszovó, amelyet további nyolc ország mellett vizsgál az Egyesült Királyság mint lehetséges partner.
Koszovó: nyitott az egyeztetésre, de hivatalos megkeresés még nem történt
A kiszivárgott információk szerint a „visszatérési központok” olyan migránsokat fogadnának, akik az Egyesült Királyságban kimerítették minden menedékkérési lehetőségüket, és akiknek hazajuttatása még nem történt meg. A központok átmeneti szállásként szolgálnának, ahonnan a végső deportálást el lehetne végezni.
Vjosa Osmani, Koszovó elnöke a múlt héten újságírói kérdésre reagálva elmondta:
„Nem történt hivatalos egyeztetés a brit kormánnyal ez ügyben, eddig nem vetették fel nekünk. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, de mivel nem ismerem a részleteket, ennél többet nem tudok mondani.”
Észak-Macedónia és Szerbia is a célkeresztben
A The Times értesülései szerint a brit kormány Észak-Macedóniát, Koszovót, Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát tekinti lehetséges partnerállamoknak, de a listán európán kívüli országok is szerepelnek.
Észak-Macedónia miniszterelnöke, Hristijan Mickoski megerősítette, hogy ők sem kaptak még hivatalos megkeresést, bár nem zárta ki a tárgyalások lehetőségét. A cél, hogy az egyeztetések még a nyár végi londoni Nyugat-Balkáni vezetői csúcstalálkozó előtt megkezdődjenek.
Miért épp a Balkán?
A brit külügyminisztérium adatai szerint 2024-ben közel 22 000 ember használta a Nyugat-Balkán útvonalat Európába történő illegális belépéshez. David Lammy brit külügyminiszter idén áprilisban Koszovóba és Szerbiába is ellátogatott, és hangsúlyozta, hogy:
„A Nyugat-Balkán több része komoly tranzitútvonallá vált az illegális migráció és a szervezett bűnözés szempontjából.”
Politikai reakciók: nem mindenki támogatja az elképzelést
A Munkáspárt vezetője, Sir Keir Starmer a Európai Politikai Közösség tiranai csúcstalálkozóján vetette fel a „visszatérési központok” ötletét. Mint mondta, ezek „nem csodafegyverek”, de fontos eszközei lehetnek a migrációs rendszer átalakításának.
„Voltak beszélgetéseim a visszatérési központokról más vezetőkkel is, de ez csak egy része a megoldásnak.”
Az albán miniszterelnök, Edi Rama ugyanakkor kategorikusan kizárta, hogy országa részt vegyen az Egyesült Királyság által tervezett programban. Kiemelte, hogy egy korábbi olasz–albán egyezmény egyedi megállapodás volt, és nem képez precedenst.
A brit kormány tehát egy új, vitatott megoldási lehetőséget vizsgál: külföldi „visszatérési központokat” hozna létre, ahol az elutasított menedékkérőket helyeznék el ideiglenesen, mielőtt visszatoloncolnák őket származási országukba. Koszovó és több más nyugat-balkáni ország neve felmerült, de hivatalos megállapodás még nincs. A lépés komoly diplomáciai egyeztetéseket és nemzetközi együttműködést igényel, miközben számos politikai és jogi kérdést is felvet. Forrás