Rachel Reeves szerdán jelentette be a tavaszi költségvetési terveket, amelyben részletezte, hogyan változnak a szociális juttatások milliók számára. A Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) elemzése szerint 2029/30-ra 6,4 milliárd fonttal csökkentik az egészségügyi és rokkantsági ellátások költségvetését. Bár az alapszintű Universal Credit (UC) támogatás emelkedik, a megszorítások összességében így is elérik a 4,8 milliárd fontot.
A kormány hatástanulmánya szerint 3,2 millió család érintett, átlagosan évi 1720 font veszteséggel számolhatnak 2029-30-ig. Ezek az intézkedések további 250 000 embert – köztük 50 000 gyermeket – sodorhatnak szegénységbe a következő évtized végéig.
Reeves: „A munkát támogatjuk, de a rászorulókat is megvédjük”
Rachel Reeves így indokolta a megszorításokat:
„A Munkáspárt a munka pártja. Hiszünk abban, hogy aki dolgozni tud, annak dolgoznia kell. De akik nem tudnak, azokat megfelelően támogatni kell. Egy hibás rendszert örököltünk. Ha semmit nem teszünk, egy teljes generációt írunk le. Ez nem helyes, és nem fogjuk hagyni. A potenciáljuk és a jövőjük forog kockán.”
A bejelentés óta több mint 100 jótékonysági szervezet és érdekvédelmi csoport kritizálta a megszorításokat, „erkölcstelennek és pusztítónak” nevezve azokat.
Charles Gillies, az MS Society vezető politikai tisztviselője és a Disability Benefits Consortium társelnöke így reagált:
„Amióta a megszorításokat bejelentették, a rokkant emberek részéről hatalmas félelem és bizonytalanság tapasztalható. Az újabb intézkedések csak tovább fokozzák ezt az aggodalmat.”
A legfontosabb változások és azok pénzügyi hatásai
1. PIP-jogosultság szigorítása – 4,1 milliárd font megtakarítás
A Personal Independence Payment (PIP) igénylési feltételei szigorodnak, kevesebben lesznek jogosultak.
A változás a jelenlegi igénylőket közvetlenül nem érinti, de a következő újraértékeléskor már az új szabályok szerint döntenek.
A jogosultsághoz növelik a pontszámküszöböt, így sokan elveszíthetik az ellátást.
A becslések szerint 1,5 millió ember eshet ki a támogatási körből, ami összesen 7,9 milliárd font megtakarítást jelenthet.
Az OBR szerint azonban a rendszerre adott válasz miatt valójában „csak” 800 000 ember esik ki, mert sokan újraigénylik a támogatást és igazolják a megfelelésüket.
2. Egészségügyi UC-juttatás csökkentése – 1,7 milliárd font megtakarítás
2026 áprilisától az egészségügyi elem támogatási összege befagyasztásra kerül.
A már kapók továbbra is heti 97 fontot kapnak, de az új igénylők csak 50 fontot – ez majdnem a felére csökken.
A becslések szerint 2,7 millió család érintett, akik mind veszteséget szenvednek el.
3. Universal Credit alapszint emelése – 1,7 milliárd font plusz kiadás
2026 áprilisától az UC alapösszege heti 7 fonttal nő, így eléri a 98 fontot.
Ez az első alkalom, hogy az UC alapösszegét az inflációnál nagyobb mértékben emelik.
Az intézkedés célja a munkavállalás ösztönzése.
4. Munkaképességi értékelés eltörlése – költséghatás ismeretlen
A Work Capability Assessment (WCA) rendszer megszűnik 2028-ban.
Az egészségügyi állapot alapján történő értékelést a PIP-felméréssel egyesítik, így egyetlen vizsgálat dönti el a jogosultságot.
A pontos részleteket a kormány még nem hozta nyilvánosságra.
5. Új „Munkanélküli Biztosítás” bevezetése – költséghatás ismeretlen
A Jobseeker’s Allowance és Employment and Support Allowance egyetlen új támogatássá olvad össze.
A munkanélküliségi biztosítás nem lesz jövedelemfüggő, hanem a korábbi munkaviszonyon és TB-befizetéseken alapul.
A részletek még nem ismertek, az OBR nem számolta ki a költségvonzatát.
6. Korhatár bevezetése az UC-egészségügyi kiegészítéshez – költséghatás ismeretlen
A kormány korhatárt vezet be azok számára, akik egészségügyi okok miatt kapnának kiegészítő támogatást az UC-ben.
A részleteket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
7. Munkába állás ösztönzése – 1,3 milliárd font befektetés
A kormány évi 1 milliárd fontot költ foglalkoztatás- és készségfejlesztési programokra.
Több egyéni támogatás lesz elérhető azoknak, akik egészségügyi okból nem dolgoznak.
A DWP további 385 millió fontot kap a reformok lebonyolítására.
Mit takarít meg a kormány?
Az OBR szerint 4,8 milliárd fontot takarítanak meg 2030-ig.
6,4 milliárd font megtakarítás a rokkantsági és egészségügyi ellátásokon.
1,9 milliárd font többletkiadás az UC emelése miatt.
1,3 milliárd font befektetés a munkavállalás ösztönzésére.
Az OBR ugyanakkor megkérdőjelezi a kormány azon állítását, hogy ezek az intézkedések több embert ösztönöznek munkába állásra.
A jelentés szerint a megszorítások alacsony jövedelmű embereket érintenek, akiknek egészségügyi korlátaik vannak, így a foglalkoztatási hatás bizonytalan.
A kérdés most az: Tényleg segítenek ezek az intézkedések a munkába állás ösztönzésében, vagy inkább a rászorulókat sújtják? Forrás