A brit kormány ruandai tervezetének módosításait – amelyet az ellene kampányolók embertelennek, a keményvonalas jobboldal tagjai pedig nem elég keménynek tituláltak – 313-269 arányban elfogadták.
Ez kényelmes, de nem túl nagy, 44 fős többség volt egy olyan szavazáson, amely Rishi Sunak ingatag pozíciójának újabb próbája volt. Idén eddig már több mint 29 ezren keltek át a La Manche csatornán, hogy menedékjogot kérjenek az Egyesült Királyságban, szemben a 2022-es 46 ezerrel. A kormány a „kishajók leállítását” kulcsfontosságú politikai ígéretté nyilvánította, és megoldásának azt tervelték ki, hogy a „szabálytalan útvonalakon” érkező menedékkérőket egy egyirányú repülőjáratra teszik fel Ruandába.
De még senkit sem küldtek el az afrikai országba annak ellenére, hogy a 260 millió GBP-s tervet már egy jó éve javasolták, mivel a Legfelsőbb Bíróság a jelek szerint tavaly döntő csapást mért rá, amikor törvénytelennek ítélte a terveket. A legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy Ruanda nem biztonságos a menedékkérők számára, és egyeseket visszaküldhetnek származási országukba, ahol veszélybe kerülhetnek.
Arra vágyva, hogy ezt a törvényt azért is elfogadtatja, Sunak a múlt héten előterjesztette a Safety of Rwanda Bill törvényjavaslatot, hogy kezelje ezeket az aggályokat – bár a kritikusok szerint ez még mindig felülír néhány emberi jogi törvényt, és közel áll a nemzetközi megállapodások megsértéséhez.
Csak 29 lázadó vagy 57 tartózkodó tory parlamenti képviselő révén bukhatott volna meg Sunak törvényjavaslata. Most elegendő idő lesz a törvényjavaslat módosítására, mire az a bizottság elé kerül, hogy a képviselők megvizsgálják.
A miniszterelnök „a valaha volt legkeményebb illegális bevándorlásellenes jogszabálynak” minősítette. De egyesek számára, mint például a volt bevándorlási miniszter, Robert Jenrick, aki lemondott a törvénytervezet miatt, ez nem elég „kemény”.
A konzervatívok európai kutatócsoportja, a keményvonalas jobboldali toryk csoportja szerint az Egyesült Királyságnak fel kell készülnie arra is, hogy szükség esetén elhagyja az Emberi Jogok Európai Egyezményét (ECHR), hogy biztosítsa hogy a menedékkérőknek szinte semmilyen törvényes módja ne legyen a kitoloncolás megtámadására.
A csoport elnöke, Mark Francois percekkel a szavazás előtt azt mondta újságíróknak, hogy a csoport és négy másik tory csoport úgy döntött, hogy nem tudják támogatni Sunak tervezetét. Mások, például az Egy Nemzet Csoport, amely mintegy 100 jobbközép toryt tömörít, azt mondták, úgy érzik, hogy a nemzetközi jog megsértése túlságosan kemény dolog számukra.
A Munkáspárt kezdettől fogva nem volt hajlandó támogatni a tervezetet, az ellenzéki párt vezetője, Keir Starmer szerint Sunak terve túl költséges, és „nem fog működni”.
A nettó migráció – a Nagy-Britanniába vándorlók száma mínusz a kivándorlók száma – 2022-ben közel háromnegyedmillió főre emelkedett. A konzervatívok Brexit-et támogató tagjai örültek ennek a legkevésbé. Végtére is, az EU-ból való kilépés ötletének egyik fő gondolata a brit határok fölötti uralom „visszavétele” volt.
A törvényjavaslat szerint mindenki, aki dönt arról, hogy valaki kereshet-e menedéket az Egyesült Királyságban – a bevándorlási tisztviselők, a belügyminiszter és a bíróságok –, a törvényjavaslat szerint „véglegesen biztonságos országként kezelik a Ruandai Köztársaságot”. Sunak javaslata szerint az emberek menedékkérelmét a kelet-afrikai ország hatóságai bírálnák el – ha menekültstátuszt kapnának, Ruandában élhetnének, Nagy-Britanniában azonban nem.
A csatornán átkelők csaknem háromnegyede – akik közül sokan az üldöztetés, a szegénység és még ennél is rosszabb dolgok elől menekülnek – az Egyesült Királyságban maradhat jelenleg menekültként. A szakértők azt mondják, hogy Sunak ruandai terve nem praktikus, és nem oldja meg a brit menedékkérő rendszer egyéb problémáit, például az évek óta tartó lemaradást, amelyet a kormány elmondása szerint a dolgok rossz menedzselése és a biztonságos útvonalak hiánya okoznak.
Az Amnesty International UK Sunak tervét felháborító támadásnak nevezte az egyetemes emberi jogok fogalma ellen.
Arra a kérdésre, hogy mi a legsürgetőbb probléma, amellyel az országnak szembe kell néznie, 10 britből hárman azt válaszolták, hogy a gazdaság helyzete továbbra is a legnagyobb aggodalomra okot adó probléma, mivel a megélhetési költségek válsága továbbra is apasztja az emberek bankszámláit. 10-ből kettő Nagy-Britanniában élő mondta azt, hogy a bevándorlás ügye nagyon foglalkoztatja.
Tízből csaknem kilencen úgy gondolják, hogy a kormány rosszul kezeli a bevándorlást, míg a The Times egy másik közvélemény-kutatása szerint 10-ből kevesebb, mint ketten érzik úgy, hogy Sunak cselekedetei megfelelően tükrözi a véleményüket a témával kapcsolatban. Forrás