Aki követi a Brexit tárgyalások alakulását, az a múlt heti kör fényében már láthatja, hogy a folyamat sokkal bonyolultabb, mint bárki számított rá. Úgy tűnik a miniszterek azonban továbbra is konokul a homokba dugják a fejüket, és azt remélik, a nehéz kérdések majd valahogy maguktól megoldódnak.

Ki tudta például pár estével ezelőtt, hogy a bizonytalan Euratom megállapodás nem csak a brit nukleáris ipart sodorja veszélybe, de az orvosi célú izotópokét is, amit rákgyógyításra használnak? Vagy hogy mennyi időt vesz igénybe a saját vámrendszer IT-rendszereinek lefejlesztése? Vagy hogy az olyan angol légitársaságok, mint az easyJet vagy a Ryanair, kénytelenek lesznek áthelyezni központjukat a kontinensre, mivel Anglia kilép a Nyitott Ég megállapodásból? Nos, néhányan tudták, de ők végül is csak szakértők, és nem figyelt rájuk senki.

Például aki az ért az energiaszektorhoz, az tudja, hogy az óriási mértékben támaszkodik az Euratom megállapodásra, és nagyon sok év és pénz kell ahhoz, hogy a kilépés után a mostani állapotra hozzák fel a magára hagyott szektort. A kormány szemszögéből azonban az Euratom csak még egy dolog, amiért az Európai Bíróság felel, ezért mennie kell.

Vagy nézzük az NGO-kat (non-goverment organisation), mint például az Oxfarm – a kilépés után nem tudnak majd EU-s pénzeket megpályázni, mivel arra csak az uniós szervezetek és partnereik lesznek jogosultak. Így az ő jövőjük is veszélybe kerül. Tamsyn Barton, aki régen a nemzetközi fejlesztések minisztériumánál dolgozott, most pedig a brit NGO hálózatot igazgatja azt mondta, a kilépés nagyon erősen fogja a kis és nagy NGO-kat érinteni, sőt minden olyan brit vállalatot, amely eddig uniós pénzekhez folyamodott. Szóval összességében az NGO-k szenvedni fognak, a vállalatoknak nehezebb lesz, és a fejlődő országok is kisebb alapból gazdálkodnak majd ezután. Nahát, ki gondolta volna?

És még százával vannak ilyen történetek, kérdések, amelyeket csak a tárgyalások során tudnának megoldani. Egyre csak jönnek fel az olyan problémák, amik korábban nem merültek fel, de sok mindent befolyásolhatnak. Például oké, kilépünk a szabad ég egyezményből, és az nagy hatással lesz a piacra, de mi lesz mondjuk a repülés-biztonsággal? Az Egyesült Királyságnak nincs meg a kapacitása arra többek között, hogy képezze a repülőgép-fenntartókat. Bizony, az ország nem lesz képes elismert bizonyítványt adni azoknak, akik a repülőket javítják. Ezért vagy meg kell egyezni, hogy maradnak az erre szakosodott uniós ügynökség része, vagy bizony saját rendszert kell erre felállítani, ami 20 hónapon belül működőképes.

Vagy hogy marad az ország Európa energiapiacán? Úgy tűnik, eddig is inkább importált az ország energiát, mint fordítva, hogy fogják ezt megoldani? Vagy az élelmiszerekre vonatkozó standardokat átveszik? Sajátot alakítanak ki? A szellemi tulajdon védelmével mi lesz? A lista valószínűleg még sokáig nem érne véget. A legfrusztrálóbb ezekbe a „nahát, erre nem gondoltunk” pillanatokba az az, hogy a kormány tele van a különböző iparágak szakértőivel. Létezne, hogy ezek a szakértők nem végzik a dolgukat és nem figyelmeztetik a minisztereket a problémákra? Vagy talán a miniszterhez legközelebb állók kontrollálják a hozzájuk eljutó információkat, így arra nem jut el az üzenet, Brüsszelbe viszont igen.

Az elképesztő technikai komplexitása a folyamatnak úgy tűnik, egyszerűen nem jut el a miniszterelnök és kormánya agyáig, szóval várhatóan még sok kellemetlen felfedezésben lesz részük a tárgyalások során. Alapból is minimális volt az esélye annak, hogy nagyon jól jönnénk ki a Brexitből, de így szinte biztos, hogy rosszul jár az ország. Az iparágak szakértői szerint ezt az egészet nagyon gyorsan le kellene állítani, hogy ne járjunk így. De hát ugye ki is hallgatna rájuk mostanság?     Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com