A Brexit negatív hatással lesz az Egyesült Királyság gazdasági növekedésére „a belátható jövőben” – jelentette ki Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója, aki a G30 nemzetközi banki szemináriumon beszélt Washingtonban.
Bailey szerint az Egyesült Királyság potenciális növekedési rátája az elmúlt 15 évben 2,5 százalékról 1,5 százalékra esett vissza, amelynek fő okai között említette:
A termelékenység csökkenése
Az elöregedő társadalom
A kereskedelmi korlátozások – köztük a Brexit utáni szabályozási környezet
„Kötelességem őszintén válaszolni: a hatás negatív”
Bailey hangsúlyozta, hogy soha nem vett részt a Brexit körüli politikai vitákban, de gazdasági tisztségviselőként szakmai kötelessége őszintén válaszolni a hatásokra vonatkozó kérdésekre.
„Amikor megkérdezik tőlem, mi a hatása a gazdasági növekedésre, a válaszom egyértelmű: a belátható jövőben negatív.”
Ugyanakkor hozzátette, hogy hosszabb távon a kereskedelem alkalmazkodhat, és részleges egyensúly helyreállhat – de ez nem jelenti a korábbi növekedési dinamika visszatérését.
Adam Smithre hivatkozott: ha egy gazdaság bezárkózik, az növekedést veszít
Bailey a 18. századi közgazdászra, Adam Smithre hivatkozva érvelt amellett, hogy a nyitottság csökkentése óhatatlanul lassítja a gazdasági teljesítményt:
„Ez a Smith-i növekedési modell lényege: ha egy gazdaság kevésbé nyitott, hosszú távon visszaesik a növekedési üteme.”
A mesterséges intelligenciában látja a kitörési pontot
A kormányzó szerint csak masszív technológiai beruházásokkal lehet ellensúlyozni az öregedés és a kereskedelmi korlátok hatásait. A Bank of England ezért a mesterséges intelligenciát (AI) nevezi meg „a következő nagy korszakváltó technológiának”, amely megoldást hozhat a termelékenység évek óta tartó stagnálására.
Ugyanakkor figyelmeztetett:
„Az AI rövid távon pénzügyi stabilitási kockázatot is jelenthet, például túlárazott technológiai részvényeken keresztül.”
Gazdasági számok: stagnálás és inflációs veszély
Bailey figyelmeztetése különösen kellemetlen időben érkezett a kormány számára, hiszen a brit gazdaság alig mutat növekedést:
Az ONS szerint a GDP mindössze 0,1%-kal nőtt augusztusban, míg júliusban 0,1%-os visszaesést mértek.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig arra számít, hogy 2025–2026-ban az Egyesült Királyságban lesz a legmagasabb infláció a G7-es országok között.
Rachel Reeves pénzügyminiszterre hatalmas nyomás nehezedik az elkövetkező költségvetési bejelentések előtt, hiszen a lakosság a megélhetési válság enyhítését várja, miközben a jegybank a növekedési kilátásokat egyre pesszimistábban látja.
Mit jelent mindez a Nagy-Britanniában élő magyarok számára?
Bailey szavai egyértelműek: a Brexit hosszú távú gazdasági következményei még csak most kezdenek igazán érezhetővé válni. Ez több dolgot jelenthet:
Továbbra is valamelyest gyengébb font árfolyam, ami jó a hazautalt pénzeknek – de rossz az importból élőknek.
Alacsony gazdasági növekedés = kevesebb béremelés számos szektorban.
A bevándorlással kapcsolatos szabályok szigorodása szerkezeti átalakulással járhat.
Andrew Bailey jegybankelnök ritkán hallható őszinteséggel mondta ki: a Brexit jelenleg fékezi az Egyesült Királyság gazdaságát, és a javulás csak évtizedes távlatban várható – ha egyáltalán lesz. A brit kormány reménye az, hogy a mesterséges intelligencia és az innováció pótolja a kieső kereskedelmi előnyöket. De a jegybank szerint még ez is kockázatokkal jár.
A nagy kérdés most az: vajon a politikai akarat vagy a gazdasági valóság győz-e hosszú távon? Forrás