Ahogy a vendéglátó iparban tevékenykedő vállalkozások és a bennük dolgozó emberek milliói igyekeznek átvészelni a koronavírus-járványt, a kilábalás nagyon nehézkes és nagy áldozatokkal és veszteségekkel jár. Évtizedekig folynak még majd a viták arról, hogy a kormány hogyan kezelte a járványt, de riasztó módon, miközben a járvány miatti szenvedés folytatódik, a háttérben a Brexit hatása még ennél is nagyobb.
A kormány 2010-ben létrehozta a Költségvetési Hivatalt (Office for Budget Responsibility), hogy független és hiteles elemzést készítsen az Egyesült Királyság államháztartásáról. Richard Hughes, az OBR elnöke a múlt héten a Költségvetés után a BBC közgazdasági szerkesztőjével, Faisal Islamtal beszélt. Az OBR elnöke kifejtette, hogy a világjárvány során gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a Brexit hosszú távú gazdasági hatása és költsége az Egyesült Királyság gazdaságára nézve a duplája lesz a járványénak. Igen, ez így van – DUPLÁJA.
A becslések szerint a Brexit durván 4%-kal csökkenti az Egyesült Királyság termelékenységét, és így az egy főre jutó GDP-t, miközben a Covid hatása a GDP-re csak 2% lesz. Ez azonban nem olyan meglepő.
A 2020-as termelés csökkenése elkerülhetetlen volt – gazdasági értelemben nem különbözött egy hosszabb nyaralástól. Mint egy ünnep alkalmával, úgy döntöttünk, hogy a gazdaság nagy részét leállítjuk. A különbség abban volt, hogy inkább szükségszerűségből – életek megmentéséért –, semmint saját akaratunkból tettük, de a következmények sajnos hasonlóak és nem is kicsit. A gazdaság zsugorodott, méghozzá nagyon sokat.
Az ünnepek nem csökkentik a gazdaság termelőképességét. Ha egy gyár egy hónapra leáll, a gépek még ott vannak, amikor újra kinyit. Hasonlóképpen, amikor a dolgozók visszatérnek, továbbra is tudják, hogyan kell elvégezni a munkájukat. A vírus nem pusztít el gyárakat, utakat, épületeket vagy szoftvereket, és bár emberáldozatai rettenetesek, makrogazdasági szempontból a munkaképes korú népesség méretére vagy összetételére gyakorolt hatása viszonylag csekély.
Az aggodalom tehát nem a GDP rövid távú hatalmas csökkenése hanem az, hogy az ideiglenes bezárások maradandó károkat okoznak a gazdaságban. A legnagyobb kockázatot az jelentette, hogy az 1980-as évekhez hasonlóan lehetővé tettük a tömeges munkanélküliség megszilárdulását, és életképes vállalkozások tönkremenetelét. Ám a furlough rendszernek és más üzleti támogatási intézkedéseknek köszönhetően úgy tűnik, sikerült elkerülnünk ezt a kockázatot az Egyesült Királyságban és máshol.
A legtöbb fejlett gazdaságban a legnyilvánvalóbb rövid távú gazdasági probléma a kínálati szűk keresztmetszetek és a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek, ahogy a gazdaságok újranyílnak, ami a bérek emelkedéséhez és egyes áruk hiányához vezet. De bár ez – ahogy az OBR is mondja – csökkenti a növekedést és az infláció révén a reálbéreket is, ez az állapot többnyire átmeneti lesz…
Ezzel szemben a Brexit természeténél fogva hosszú távú probléma. Ahogyan az Egyesült Királyságnak évtizedekbe telt, amíg az EU-tagság minden előnyét meglátta, a Brexit gazdasági hatásairól is még sokáig fogunk vitatkozni.
E hatások iránya viszont elég egyértelmű. Az az elv, hogy két nagy kereskedelmi partner közötti kereskedelem és a munkaerő mobilitása elé nagyobb akadályokat gördítünk, csökkenti a kereskedelmet és a migrációt, és ez általában véve mindkét oldalon – de főleg a kisebbik fél esetében – csökkenti a gazdasági jólétet.
Noha olyan politikusokból persze nem volt hiány, akik azzal érveltek, hogy az új kereskedelmi akadályok nem jelentenek nagy változást, vagy hogy a legközelebbi és legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel (EU) folytatott kereskedelem könnyen helyettesíthető lesz majd a világ többi részével folytatott kereskedelemmel, erről nem készült hiteles gazdasági elemzés.
Az OBR alaposan megvizsgálta a Brexit tényleges hatásával kapcsolatos eddigi bizonyítékokat. Következtetése pedig röviden ez: „eddig, olyan rossz mint amire számítottunk”. Azaz az Egyesült Királyság idei kereskedelmi teljesítménye összhangban van az eredeti becsléseivel, miszerint az Egyesült Királyság exportja és importja egyaránt 15%-kal csökkenne. Valójában bizonyos szempontból az eddigi adatok azonban még ennél is rosszabbak.
Egyetlen modell sem tartalmaz mindent. Ez alól az OBR sem kivétel. Nem számolt példának okáért a járvány során az oktatásban okozott károkkal sem, különösen a szegényebb gyerekek esetében… Itt az, hogy a kormány nem finanszíroz egy komoly felzárkóztatási programot, durva maradandó – gazdasági és társadalmi – károkat hagyhat maga után.
A Brexit mostanra látható, hogy egyértelműen negatív hatással van az Egyesült Királyság arra irányuló erőfeszítéseire is, hogy fenntarthatóbb legyen, és ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is negatívan hat. Az Egyesült Királyság Kereskedelmi és Üzleti Bizottságának (UK Trade and Business Commission) új elemzése szerint az Egyesült Királyság és az EU közötti 2018 óta elvesztett kereskedelem más országokból származó kereskedelemmel való helyettesítése 88%-kal is növelheti az Egyesült Királyságba irányuló és onnan induló hajózásból származó káros anyag kibocsátást.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése szerint 23,1%-kal esett vissza az Egyesült Királyság és az EU közötti áruforgalom 2021 első negyedévében 2018 első negyedévéhez képest, miközben a más országokkal folytatott kereskedelem viszonylag változatlan maradt. Súlyban kifejezve ez a becslések szerint körülbelül 45,5 millió tonnát jelent, ami, ha az Egyesült Királyság EU-n kívüli 5 legnagyobb kereskedelmi partneréhez eljuttatják hajón, a becslések szerint 88%-os növekedést jelenthet a CO2 kibocsátásban, ami 6,5 millió tonna CO2-t jelent.
Ez megközelítőleg 44 000 repülőjáratnak felel meg London és New York között évente, ami több mint négyszerese a jelenleg egy év alatt a két hely közt közlekedő járatok számának. A kibocsátás-növekedés ellensúlyozására a becslések szerint a kormánynak körülbelül egy Észak-Írország méretű erdőt kellene telepítenie.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint az export egészen pontosan 1,3 milliárd fonttal esett vissza 2021 júliusa és augusztusa között. Az ONS szerint ez „az EU-ba irányuló export 0,6 milliárd GBP-s (4,3%-os) és az EU-n kívüli országokba irányuló export 0,7 milliárd GBP-s (5,0%-os) csökkenése miatt történt.
Az ONS a 2021. augusztusi export adatok összehasonlítását is felajánlotta az előző évhez és 2018-hoz képest. 2020 augusztusához képest idén 0,9 milliárd fonttal (3,6%-kal) nőtt ugyan az export… A 2018-as évhez képest azonban az Egyesült Királyság exportja 3,8 milliárd fonttal (12,8%) esett vissza.
A számadatokat kommentálva az SNP nemzetközi kereskedelmi árnyékminisztere, Drew Hendry parlamenti képviselő azt mondta, hogy a Brexit-megállapodás hosszú távú hatásai közel sem azok az „elhanyagolható kis problémák”, amilyennek azokat a konzervatív kormány korábban beállította. Forrás