Továbbra is magasabb marad a vártnál az áremelkedés üteme Nagy-Britanniában – figyelmeztetett a Bank of England, és ezzel párhuzamosan közel 15 éve a legmagasabb szintre emelte az alapkamatot.
A banki alapkamatot csütörtökön 4,25%-ról 4,5%-ra emelték a szigetországban, ami zsinórban a 12. emelkedés. Andrew Bailey, a BoE vezére szerint a magas élelmiszerköltségek azt jelentik, hogy tovább fog tartani a magas infláció és csak lassabb ütemben fog csökkenni, mint azt várták. De ugyanakkor optimistább volt a brit gazdaság növekedését illetően, mondván, hogy az ettől függetlenül elkerüli a recessziót.
A megugró élelmiszerárak ellenére Mr. Bailey azt nyilatkozta, nem gondolja, hogy a szupermarketek és más élelmiszerboltok több profitra tennének szert a kelleténél. „Valójában nem úgy tűnik, hogy ez lenne a helyzet” – mondta a BBC-nek.
Egyesek megkérdőjelezik, hogy a nagykereskedelmi élelmiszerárak globális csökkenése miért nem vezetett az Egyesült Királyság szupermarketjeiben az árak csökkenéséhez. Az Egyesült Királyság szupermarketei erre azt mondták, hogy általában három-kilenc hónapos késéssel tapasztalható az árak esése az üzletekben a nagykereskedelmi árak csökkenését követően.
Az infláció – az árak emelkedésének üteme – az idei év végére várhatóan 5 százalékra csökken majd, ami meghaladja a korábban jósolt 4 százalékot. Az infláció jelenleg közel 40 éve a legmagasabb értéken van, és ötször akkora, mint a Bank által kitűzött cél. A kamatemelés egyesek számára magasabb jelzálog-, hitelkártya- és egyéb hiteltörlesztőket jelent, de a kamatemelés a megtakarításokkal rendelkezőknek viszont kedvezőbb körülményeket teremt. A kamatemelés mögött meghúzódó elmélet az, hogy az embereknek kevesebb pénzük lesz költekezni, így kevesebb dolgot fognak vásárolni, ami segít megállítani az árak gyors emelkedését. Ez azonban megnehezíti a cégek számára a hitelfelvételt és a terjeszkedést.
Összehasonlítva a 2021 decembere előtti időszakkal, mielőtt a kamatlábak emelkedni kezdtek, most egy tipikus jelzáloghitellel rendelkező ügyfél körülbelül 417 fonttal többet fizet havonta.
A gazdaság kilátásainak változása éles ellentétben áll a Bank hat hónappal ezelőtti előrejelzésével, amikor azt mondta, hogy az Egyesült Királyság az eddigi leghosszabb recesszióba fog süllyedni. Bailey most azt mondja, hogy „szerény, de pozitív növekedés várható”. A Bank előrejelzése szerint a sztrájkok és a Károly király megkoronázása miatti plusz munkaszüneti nap hatásait nem számolva a gazdaság 0,2%-os növekedést fog elérni április és június között.
Huw Pill, a Bank of England vezető közgazdásza nemrégiben komoly vitákat váltott ki, amikor azt mondta, hogy az infláció tovább fog emelkedni. Bailey csütörtökön azt mondta, hogy bár az infláció nehéz ügy, az élelmiszerárak emelkedése jobban sújtja az alacsony jövedelműeket, mert pénzük nagyobb hányadát költik élelmiszerre.
Kollégája megjegyzéseivel kapcsolatban Bailey azt mondta: „Nem hiszem, hogy Huw szóhasználata megfelelő volt… hogy őszinte legyek, és azt hiszem, egyetértene velem.”
A kormány azt vállalta, hogy az év végéig felére csökkenti az inflációt. Jeremy Hunt pénzügyminiszter így nyilatkozott: „Bár jó hír, hogy a Bank of England már nem jósol recessziót, a mai kamatemelés nyilvánvalóan nagyon kiábrándító lesz a jelzáloghitellel rendelkező családok számára. De ha nem kezeljük az emelkedő árakat, a megélhetési költségek válsága csak tovább fog tartani.”
A Bank az orosz ukrán háborút okolta a makacsul magas élelmiszerárakért, valamint az európai ellátási lánc problémáiért. Elmondásuk szerint továbbá a kamatemelések teljes hatását még nem érezték teljes mértékben a britek, különösen azok nem, akiknek fix kamatozású jelzáloghitelük van. Forrás