A konzervatív és a munkáspárt programjának főbb pontjai egyaránt napvilágot láttak, amelyben részletezik a terveiket amennyiben a júniusi brit választások az ő hatalomra kerülésükkel zárulna.
A konzervatív párt kiáltványában Theresa May azt ígéri, hogy nagymértékben ki fogják szélesíteni a dolgozói jogokat. Az egyik legjelentősebb ezek közül az, hogy bárkinek joga lesz egy év szabadságot kivenni a munkahelyéről azért, hogy az idős rokonait ápolja. Jelenleg több, mint 6 millió ember végzi ezt a munkát fizetés nélkül, miközben egyharmaduk heti 50 óránál is több időt tölt szerettei gondozásával. Az új szabály garantálja majd, hogy egy év után is visszatérhetnek a munkájukba, azonban fizetés nem fog járni abban az egy évben.
May a kiáltvánnyal azt az elhanyagolt dolgozói réteget igyekszik megszólítani, akik kiábrándultak, és meglehetősen bizalmatlanok Corbyn munkáját illetően. A 11 pontos programjában többek között még azt ígéri, hogy több jogot fognak biztosítani a magánvállalkozóknak és az idénymunkásoknak, ami azt jelenti, hogy például kivehetnének ők is fizetett szülési szabadságot, és gyes-t. Ezen kívül be akar még vezeti egy két hetes fizetett szabadságot azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag elvesztették gyermeküket.
„Azt ígértem, a Brexitet arra fogjuk használni, hogy szélesítsünk a dolgozóink jogain, és a programomban pontosan ez látható. A terveink, amelyet egy erős és stabil kormány támogat majd, a történelemben a legnagyobb mértékben növelik majd a dolgozók jogait” – mondta Theresa May. „Szerettünk volna minél kedvezőbb gazdasági körülményeket biztosítani minden dolgozó embernek. Miután ez sikerült, most ideje arra figyelni, hogy az egész országban foganatosítsák a változásokat. Csak egy vezető van ebben az országban, aki a dolgozó családokat helyezi előtérbe. A választás egyértelmű: stabil gazdaság és jobb munkafeltételek az én konzervatív csapatom kormányzása alatt, vagy káosz Jeremy Corbyn által.”
Az előbb említett gondozási szabadság hasonló ahhoz, ami jelenleg Írországban működik, ott 3 hónap és két év között vehetnek ki szabadságot emiatt. A dolgozóknak persze bizonyítania kellene, hogy vannak ilyen gondozási kötelezettségei, mint ahogy azt más országokban is kell. Ezt a pontot azért tették bele a kiáltványba, mert az öregedő társadalom miatt egyre nagyobb a nyomás a szociális ellátási rendszeren.
- Emellett azt is kijelentették a programban, hogy a dolgozók ugyanazokat a jogokat élvezhetik majd a kilépés után, mint az uniós tagság alatt.
- Elköteleződtek még amellett is, hogy a munkabérek a bevételek arányában nőjenek, és hogy a dolgozók beleláthassanak a vállalataik tanácsának működésébe, ezáltal tisztábban lássák a részvénypiaci működésüket.
- Az is szerepel a programban, hogy a munkába visszatérő anyák és a szeretteiket gondozók számára extra képzést adnak, hogy gond nélkül visszailleszkedhessenek a munkájukba.
- Emellett arra is lehet majd szabadságot kivenni, hogy tréningekre járjanak, és egy rendelettel megvédenék a dolgozók nyugdíját a „felelőtlen főnökeik” elől.
- Az olyan munkásokat is több rendelettel védenék ezután, mint az Uber-sofőrök, vagy az internetes cégek kiszállítói.
- Szeretnék még biztosítani, hogy több nő kapjon helyet a vállalatok tanácsaiban, valamint alakítanának részvényes tanácsadói paneleket, és egy kinevezett vezetőt, aki a dolgozók érdekeit képviselné a közgyűléseken.
- Végül pedig megígérték, hogy a 25 év felettieknek járó jelenlegi 7.50 fontos minimum órabért 2022-ig a fizetések növekedési ütemének megfelelően emelnék.
Miket ígér a Munkáspárt
Jeremy Corbyn eközben kijelentette, hogy magasabb adókat vetne ki a leggazdagabb rétegekre, 45 penny-s rátát azokra, akik évi 80 000 fontnál többet keresnek, és 50 penny-s rátát azokra, akik 123 000 fontnál is többet. Szerinte az ország adórendszere jelenleg az elitnek és a gazdagoknak kedvez, ezért tervezi az összesen 48,7 milliárdos bevétel-növekedéssel járó adószigorítást kiadni Londonra, nagyvállalatokra, privát iskolákra, és gazdag személyekre, akik például ingatlanokat birtokolnak, főleg Londonban. Sok közgazdász szerint azonban ez a tervezett adócsomag az elmúlt 30 év legmagasabb adóterhét róná az országra, és a költségei is 75 milliárd fontra rúgnának évente. Corbyn azonban nem törődik az ilyen kritikákkal, és kijelentette, hogy ez a „remény programja”.
A kiáltványban szerepel még, hogy nagy hangsúlyt helyeznének az egységes piac és a vámunióból származó előnyök megtartására, és ezt a bevándorlási kérdés elé helyeznék. Létrehoznának egy munkaügyi miniszter pozíciót, megvétóznák a jelenlegi terveket, ami szerint 66 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, és betiltanák a nulla munkaórás szerződéseket.
Emellett minden dolgozónak egyenlő jogokat adnának az első naptól kezdve, 10 000-rel több rendőrt állítanának szolgálatba, és legalább 100 000 új önkormányzati otthont építtetnének a rászorulóknak a következő parlamenti év végéig.
Corbyn szerint a programjuk „radikális, de teljesen felelősségteljes”, és kijelentette, hogy „ez a program megfordítja majd az országunk prioritási listáját, és a többség érdekét helyezi előtérbe”. A kiáltványban szereplő legnagyobb költségtétel 11.2 milliárd font, ami a tandíjak csökkentésére és az ösztöndíjrendszer átalakítására menne el. További 5,3 milliárdot szánnak gyermekgondozásra, például a Sure Start programba fektetnének többet, és visszafordítanák a jelenlegi megszorításokat. Csökkentenék még a hamarosan életbe lépő „hálószoba adót”, és segítenének a 21 év alattiak lakhatási gondjait is megoldani. 2.1 milliárdot fordítanának a szociális rendszerek megreformálására. A kiáltvány tartalmazza még azt is, hogy a vasút, a Royal Mail, és a vízszállítási vállalatok újra közkézbe kerülnének.
Az is szerepel a kiáltványhoz kapcsolódó dokumentumokban, hogy abból szeretnének 20 milliárdos bevétel-növekedést elérni, hogy drasztikusan megemelnék a társasági adót 18 p-ről 26 penny-re – a szakértők azonban kétségbe vonják, hogy ez kivitelezhető lenne mind a Kincstár, mind a cégek részéről. London belvárosát ún. „Robin Hood adóval” sújtanák, ami a már létező bélyegadó kiterjesztése lenne.
További 1.3 milliárdot szednének be abból, hogy nagyobb adóval sújtanák azokat a vállalatokat, akik a vezetőknek túlzottan magas fizetéseket adnak, a privát iskolák pedig egy 1.6 milliárdos áfa számlára számíthatnának. McDonnell további 6.5 milliárdot remél egy „anti-adókerülő” csomagtól, bár soha nem sikerült még az ilyen csomagokat teljesen sikerre vinni. A tervekhez Paul Johnson, az IFS vezetője hozzáfűzte: „Ha 40 vagy 50 milliárdot szeretnének összeszedni adókból, az az elmúlt 30 év legmagasabb adóterhét róná az országra.” A Brexit ügyében a munkáspárt még hozzátette, hogy elhagynák Theresa May eddigi stratégiáját, és teljesen új megközelítésben, tiszta lappal kezdenék meg a tárgyalásokat. Forrás, forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com