Nagy-Britannia lemaradásban van több európai szövetségeséhez képest az Oroszország jelentette fenyegetés felismerésében és kezelésében – erre figyelmeztetett a brit fegyveres erők legmagasabb rangú katonai vezetője. Sir Richard Knighton légimarsall szerint a Kreml egyre kockázatosabb lépésekre hajlandó, miközben Európa biztonsági helyzete olyan súlyossá vált, amilyet saját felnőtt életében még nem tapasztalt.
A brit vezérkari főnök a Financial Timesnak adott interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Királyságnak fel kell zárkóznia azokhoz az európai országokhoz, amelyek szerinte már sokkal komolyabban veszik az orosz fenyegetést. Knighton úgy fogalmazott, hogy ez „a legveszélyesebb időszak”, amelyet felnőttként valaha átélt, és hozzátette: a fenyegetés elsősorban Oroszország felől, de tágabb értelemben a világ más részeiről is folyamatosan növekszik.
Már nem egyszerű hibrid hadviselésről beszélnek
Knighton szerint Moszkva egyre kevésbé tart attól, hogy kockázatos lépéseket tegyen, ezért a korábban gyakran használt „hibrid tevékenység” kifejezés már nem írja le megfelelően a történteket. A brit katonai vezető szerint ugyanis nem pusztán kibertámadásokról vagy dezinformációs kampányokról van szó, hanem olyan súlyos műveletekről is, mint a célzott merényletek, a szabotázsakciók és az állami hátterű kibertámadások.
A tábornok szerint ezek nem elméleti veszélyek: Európában több olyan esetet is dokumentáltak, amelyek mögött bizonyítékok alapján az orosz államhoz köthető szereplők állhatnak, és bizonyos tevékenységek az Egyesült Királyságot is érintették. A figyelmeztetés különösen annak fényében jelentős, hogy a kontinens több országában az utóbbi időszakban egyre nagyobb aggodalmat okoznak a kritikus infrastruktúrákat, közlekedési rendszereket és intézményeket érintő gyanús incidensek.
Az európai biztonsági szervek jelenleg azt is vizsgálják, hogy lehet-e orosz kapcsolat azok mögött a közelmúltban érkezett bombafenyegetések mögött, amelyek légitársaságokat és hírügynökségeket, illetve más médiaszervezeteket érintettek. A nyomozásban több ország hírszerző és biztonsági szolgálatai is részt vesznek, de a Financial Timesnak nyilatkozó tisztviselők hangsúlyozták, hogy egyelőre még korai lenne végleges következtetést levonni az elkövetők kilétéről.
Bár egyes biztonsági szakértők szerint Oroszország lehet a legvalószínűbb felelős, ezt jelenleg nem tekintik bizonyított ténynek. Moszkva korábban többször is tagadta, hogy köze lenne az európai országokban végrehajtott hibrid támadásokhoz.
Nagy-Britanniának többet kell költenie a védelemre
A brit katonai vezető szerint az egyik legnagyobb kihívás most az, hogy a kormány miként tudja megértetni a lakossággal a fenyegetés valódi súlyát, miközben a növekvő védelmi kiadások szükségességét is meg kell indokolnia. A brit társadalomnak fel kell ismernie, hogy a biztonság nem magától értetődő, és a korábbi évtizedek viszonylagos békéje után ismét olyan helyzet alakult ki Európában, amely komoly felkészülést követel.
Knighton már korábban is amellett érvelt, hogy az európai országoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját védelmükért. Szerinte az orosz–ukrán háború világosan megmutatta, mennyire fontos a katonai felkészültség, a megfelelő hadiipari kapacitás és az, hogy egy ország társadalma képes legyen ellenállni a súlyos válságoknak.
A brit vezérkari főnök hangsúlyozta: Európának erősítenie kell védelmi képességeit, és nagyobb részt kell vállalnia a közös biztonság garantálásából. Szerinte ez nem azt jelenti, hogy a kontinensnek háborúra kell készülnie, hanem éppen ellenkezőleg: olyan erős elrettentő képességet kell kialakítania, amely miatt egyetlen potenciális agresszornak sem érné meg támadást indítani.
A brit katonai vezető is élelmiszert halmoz fel otthon
Knighton vasárnap a BBC-nek is nyilatkozott, ahol arról beszélt, hogy ő maga is komolyan veszi a brit kormány lakosságnak szóló felhívását, amely arra ösztönzi a háztartásokat, hogy készüljenek fel az esetleges ellátási zavarokra, és gondoskodjanak alapvető élelmiszer- és vízkészletekről. A katonai vezetőt arról kérdezték, milyen vészhelyzeti tartalékokat tart otthon, mire elárulta, hogy feleségével együtt ő is elkezdte átgondolni a szükséges teendőket.
A hétvégén még a konyhaszekrényeket is átrendezték, hogy helyet teremtsenek a tartós élelmiszereknek. Knighton elmondása szerint a családi háztartásban már most is meglehetősen sok konzerv található, de további polcokat is felszerelt, mert szerinte mindenkinek érdemes elgondolkodnia azon, hogyan tudna felkészülni egy váratlan helyzetre.
A brit katonai vezető ugyanakkor igyekezett hangsúlyozni, hogy a felkészülés nem kizárólag a hadsereg vagy a rendvédelmi szervek feladata. Mint mondta, az ország első védelmi vonalát a rendkívül fontos munkát végző sürgősségi szolgálatok és a fegyveres erők jelentik, de a lakosság is sokat tehet azért, hogy egy válsághelyzetben ne váljon teljesen kiszolgáltatottá.
A felhívás hátterében az a felismerés áll, hogy egy súlyos kibertámadás, szabotázsakció vagy más ellenséges művelet nem feltétlenül közvetlen katonai összecsapás formájában érintené a lakosságot. Egy hosszabb áramszünet, az élelmiszer-ellátás akadozása, a közlekedési rendszerek leállása vagy a kommunikációs hálózatok működésének zavara ugyanúgy komoly problémákat okozhatna a mindennapi életben.
„A gyengeség agresszióra ösztönözhet”
Sir Richard Knighton már a múlt hónapban is arra figyelmeztetett, hogy Európának sokkal nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért. Szerinte az ukrajnai háború bebizonyította, hogy a katonai felkészültséget, az ipari kapacitásokat és a társadalom ellenálló képességét nem lehet többé magától értetődőnek tekinteni.
A brit katonai vezető szerint a történelem ismételten megmutatta, hogy a gyengeség agresszióra ösztönözhet, míg az erő segíthet megőrizni a békét. A cél ezért nem a háború előkészítése, hanem annak megakadályozása, hogy egy potenciális ellenfél egyáltalán úgy érezze, megéri megtámadni valamelyik európai országot.
A brit figyelmeztetés egy olyan időszakban érkezett, amikor az orosz–ukrán háború mellett Európa egyre több biztonsági kihívással szembesül, és a NATO-tagállamok is fokozott figyelmet fordítanak a katonai képességeik fejlesztésére. Knighton üzenete egyértelmű: az Egyesült Királyságnak és európai szövetségeseinek gyorsabban kell alkalmazkodniuk a megváltozott biztonsági környezethez, mert a kontinens védelme már nem alapulhat kizárólag a korábbi évtizedek tapasztalatain. Forrás