A brit EU-tagság újbóli megszerzése egyre komolyabban felmerülő politikai lehetőség, ám Brüsszelnek vannak olyan alapelvei, amelyekből egyetlen tagjelölt ország esetében sem hajlandó engedni. Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-főtárgyalója szerint az Egyesült Királyság akár úgy is visszatérhetne a közösségbe, hogy közben nem vezeti be az eurót, egy másik alapvető feltételt azonban nem kerülhetne meg.
A korábbi francia miniszterelnök a Sky Newsnak nyilatkozva világossá tette: az euró bevezetése önmagában nem lenne előfeltétele a brit EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésének. A közös piac működésének alapját jelentő négy szabadságjogból azonban szerinte nem lehet válogatni, és az emberek szabad mozgása ugyanúgy elengedhetetlen része a rendszernek, mint az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása.
Brüsszel nem engedne az egyik legfontosabb alapelvből
Barnier egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyság nem csatlakozhatna újra az egységes piachoz úgy, hogy közben csak azokat a szabályokat fogadja el, amelyek számára kedvezőek. „A négy szabadság összekapcsolódik, és ezek nem képezhetik alku tárgyát” – fogalmazott a volt Brexit-főtárgyaló.
A politikus szerint nem lehetséges az úgynevezett „à la carte” tagság, vagyis az, hogy London kiválassza, mely uniós kötelezettségeket vállalja, és melyeket utasítja el. Barnier arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság pontosan ismeri azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével részt vehetne az egységes piacban és a vámunióban.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a brit kormány valóban a teljes uniós visszatérés mellett döntene, az emberek szabad mozgásának kérdése elkerülhetetlenül az egyik legfontosabb politikai vitatémává válna. A Brexit egyik legmeghatározóbb következménye éppen az volt, hogy megszűnt az uniós állampolgárok automatikus joga arra, hogy az Egyesült Királyságba költözzenek és ott munkát vállaljanak.
Andy Burnham szerint a választók dönthetnek a Brexit jövőjéről
Michel Barnier kijelentései annak fényében különösen fontosak, hogy Andy Burnham brit miniszterelnök az utóbbi időben egyre nyíltabban beszél az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatának hosszú távú rendezéséről. A kormányfő ugyanakkor tagadta, hogy a szabad mozgás visszaállítását javasolta volna, és hangsúlyozta, hogy egy ilyen jelentőségű kérdésben nem akar a társadalmi támogatottság előtt járni.
Burnham szerint őszinte párbeszédre van szükség arról, milyen következményekkel járt a Brexit, és hogyan alakult át az európai bevándorlás az elmúlt években. Megfogalmazása szerint a korábban jellemző ideiglenes munkavállalás helyét sok esetben a hosszabb távú letelepedés vette át, ami szintén fontos szempont a brit migrációs politika jövőjének megvitatásakor.
A miniszterelnök a hétvégén arról beszélt, hogy a Makerfield időközi választásán szerzett tapasztalatai alapján a Brexit óta eltelt tíz évben a korábban kilépéspárti választókerületben is megváltozhatott a közvélemény. „A közvéleménynek kell döntenie arról, mi történjen a Brexittel” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem kíván a választók akarata elé szaladni.
Burnham arra kérte a minisztereket, hogy vizsgálják meg az Egyesült Királyság és az EU közötti hosszú távú kapcsolatok lehetséges irányait. Azt sem zárta ki, hogy az uniós tagság újbóli megszerzése a Munkáspárt következő választási programjában is megjelenjen.
Egyre többen gondolják úgy, hogy hiba volt a kilépés
A brit politikai vitát erősíti, hogy a felmérések szerint az uniós visszatérés támogatottsága jelentősen növekedett a 2016-os népszavazás óta. Sir John Curtice professzor, az Egyesült Királyság egyik legismertebb közvélemény-kutatási szakértője által ismertetett adatok szerint a britek 61 százaléka támogatja az EU-ba való visszatérést. Ez a Brexit-népszavazás óta mért legmagasabb arány.
A visszatérés mellett gazdasági érvek is egyre gyakrabban hangzanak el. Nick Bloom, a Stanford Egyetem professzora úgy becsülte, hogy a Brexit következtében a brit gazdaság GDP-jének akár 8 százaléka is elveszhetett a visszaeső kereskedelem, a megnövekedett adminisztráció és a határátlépésekhez kapcsolódó késedelmek miatt.
A kilépés gazdasági következményei, a megváltozott választói hangulat és a brit politikai vezetés egyre nyitottabb hozzáállása együtt azt jelzik, hogy az EU-val való szorosabb kapcsolat kérdése hosszú idő után ismét a brit belpolitika egyik meghatározó témájává válhat. Az azonban továbbra sem világos, hogy a választók támogatnának-e egy olyan megállapodást, amely az egységes piachoz való visszatérésért cserébe az emberek szabad mozgásának újbóli elfogadását is megkövetelné. Forrás