Shabana Mahmood brit belügyminiszter enyhített az eredeti bevándorlási terveken, miután a Munkáspárton belül is komoly ellenállást váltott ki, hogy bizonyos külföldi gondozóknak akár 15 évet kellett volna várniuk a letelepedési engedélyre. A módosítás azonban nem jelenti a szigorítás visszavonását: a legtöbb külföldi munkavállaló számára továbbra is tíz évre emelkedik a letelepedéshez szükséges várakozási idő, egyes menedékkérők és illegális útvonalon érkezők esetében pedig akár 20–30 éves határidő is életbe léphet.
A döntést több politikus és jogvédő szervezet is bírálta, szerintük ugyanis a kormány továbbra is igazságtalanul kezeli azokat, akik legálisan érkeztek az országba, dolgoznak és adót fizetnek. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a szabályok megváltoztatása évekre bizonytalanságban tarthat családokat, és akár egy újabb Windrush-botrányhoz hasonló helyzetet is előidézhet.
A gondozók egy része mégis öt év után kérhet letelepedést
A módosított szabályok szerint azok az alacsonyabb képzettségű munkavállalók, akik a 2022-től kezdődő, úgynevezett „Boriswave” időszakban egészségügyi vagy szociális gondozói vízummal érkeztek az Egyesült Királyságba, öt év után is jogosultak lehetnek a letelepedési engedély kérelmezésére. Ehhez azonban teljesíteniük kell vízumuk feltételeit, és legalább évi 25 ezer fontot kell keresniük.
A legtöbb más külföldi munkavállaló esetében viszont az eddigi ötéves időszak tíz évre nő. A letelepedés így a jövőben már nem automatikusan elérhető következő lépés lesz, hanem a kormány elképzelése szerint a kérelmezőknek bizonyítaniuk kell majd, hogy megfelelnek az előírt feltételeknek és érdemben hozzájárulnak az országhoz.
Nem mindenki számára lesz azonban tíz év a várakozási idő. Az évi legalább 125 141 fontot kereső legmagasabb jövedelmű munkavállalók már három év után letelepedési engedélyhez juthatnak, míg az évi 50 271 font feletti keresettel rendelkezők, valamint bizonyos közszolgálati területeken dolgozók – például orvosok, ápolók és tanárok – öt év után kérhetik azt.
Egyeseknek akár 30 évet is várniuk kell
A kormány a legszigorúbb szabályokat azokra tervezi alkalmazni, akik kis csónakokon, szabálytalan módon érkeznek az Egyesült Királyságba. Számukra húsz évre emelkedhet a letelepedéshez szükséges várakozási idő, azok esetében pedig, akik ez idő alatt nem kezdenek dolgozni vagy tanulni, akár harminc év is lehet a határidő.
A kabinet azzal indokolja az intézkedést, hogy így az embereket a biztonságos és legális bevándorlási útvonalak igénybevételére ösztönöznék. A menekültekkel foglalkozó szervezetek szerint azonban a rendkívül hosszú várakozási idő nem fogja visszatartani azokat, akik háború, üldöztetés, kínzás vagy erőszak elől menekülnek.
Az új rendszerben a letelepedési engedély megszerzéséhez további szigorú feltételeket is teljesíteni kell majd. A kérelmezőktől kifogástalan büntetlen előéletet, magas szintű angol nyelvtudást, a közpénzeket terhelő tartozások hiányát és tartós, igazolható National Insurance-befizetéseket várnak el.
Diane Abbott újabb Windrush-botránytól tart
A módosított terveket Chris Philp konzervatív árnyék-belügyminiszter visszakozásnak nevezte, és azt állította, hogy a gondozókra vonatkozó kivétel akár 10 milliárd fontjába is kerülhet az adófizetőknek. A kormány ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy az új rendszer hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhet.
Diane Abbott veterán munkáspárti képviselő arra figyelmeztette a belügyminisztert, hogy a változtatások egy újabb Windrush-botrány veszélyét hordozzák. Szerinte igazságtalan, ha valaki legálisan érkezik Nagy-Britanniába, betartja a szabályokat és dolgozik, majd a kormány utólag megváltoztatja azokat a feltételeket, amelyek alapján eredetileg az országba költözött.
Az Amnesty International brit szervezetének menekültügyi és migrációs igazgatója, Steve Valdez-Symonds szintén élesen bírálta a terveket. Úgy fogalmazott, hogy a kormány arra kéri az embereket, tartsák be a szabályokat, majd utólag megváltoztatja azokat, miközben az érintettek már éveket töltöttek azzal, hogy Nagy-Britanniában építsék fel az életüket.
A Helen Bamber Foundation munkatársa, Kamena Dorling különösen embertelennek nevezte, hogy egyes menekülteknek akár húsz, másoknak pedig harminc évet kellene várniuk a letelepedésre. Szerinte az ilyen intézkedések nem fogják eltántorítani a háború és üldöztetés elől menekülő embereket attól, hogy biztonságot keressenek az Egyesült Királyságban.
A magyar munkavállalóknak sem mindegy, milyen státuszban élnek az országban
A változások az Egyesült Királyságban élő magyarokat is érinthetik, de nem mindenkit egyformán. Azok, akik a Brexit utáni időszakban munkavállalási vízummal érkeztek, és az általános letelepedési rendszer alapján szeretnének ILR-státuszt szerezni, a rájuk vonatkozó új várakozási idővel és feltételekkel szembesülhetnek.
Más szabályok vonatkoznak azokra a magyarokra, akik az EU Settlement Scheme keretében settled vagy pre-settled status státuszt kaptak. Ez a rendszer nem azonos az általános munkavállalói vízumokhoz kapcsolódó ILR-eljárással, ezért a mostani változások nem jelentik automatikusan azt, hogy az érintett magyaroknak újra kellene kérelmezniük a már megszerzett státuszukat.
Andy Burnham miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította Mahmoodot, és azt mondta, olyan bevándorlási rendszert szeretnének, amely az ellenőrzésre, a hozzájárulásra és a szabályok betartásának jutalmazására épül. A Prospect szakszervezet vezetőhelyettese, Sue Ferns viszont arra figyelmeztetett, hogy a tervek elriaszthatják a magasan képzett külföldi szakembereket is, akik akár tíz évnyi adófizetés és munka után sem érezhetik magukat biztonságban az országban.
A belügyminiszter eredeti javaslatairól több mint 200 ezer vélemény érkezett a társadalmi konzultáció során. A mostani enyhítés tehát csak a vita egyik részét rendezi: a legtöbb külföldi munkavállaló számára továbbra is jelentősen hosszabb és szigorúbb út vezethet a brit letelepedési engedélyhez. Forrás