Hamis nukleáris és egyéb vészhelyzeti figyelmeztetések jelentek meg az ukrán légiriadós alkalmazásban, miután a rendszert feltehetően kibertámadás érte. Az ukrán légierő arra kérte a lakosságot, hogy őrizze meg a nyugalmát, mert nincs sugárveszély, és a hivatalos tájékoztatás szerint az országos riasztórendszer továbbra is megfelelően működik.
A történet azonban ennél is aggasztóbb fordulatot vett: néhány órával később Oroszország is arról számolt be, hogy kibertámadás érte a saját vészhelyzeti tájékoztató alkalmazását. Egyelőre nem tudni, hogy a két incidens összefügg-e egymással, de mindkét ország szerint hamis információk terjesztésére használták fel a feltört rendszereket.
Hamis nukleáris riasztások jelentek meg Ukrajnában
Az ukrán légierő vasárnap késő este közölte, hogy a lakosság által használt légiriadós alkalmazás illetéktelen beavatkozás áldozata lehetett. A rendszer rövid időre Kijevben és több más térségben nukleáris veszélyre figyelmeztető jelzéseket jelenített meg, amelyek később eltűntek az alkalmazásból.
A hibás riasztások között nemcsak sugárveszélyre, hanem vegyi támadásra és utcai harcokra vonatkozó figyelmeztetések is szerepeltek. A BBC beszámolója szerint az első hamis, piros szintű légiriadó-jelzések helyi idő szerint vasárnap 22:47 körül jelentek meg. Olekszandr Merezhko ukrán politikus szerint az is gyanút keltett, hogy az egyik üzenet orosz nyelven érkezett, ami szerinte a kibertámadás és az információs hadviselés összefüggésére utalhat.
Az ukrán légierő a Telegramon egyértelmű üzenetet küldött a lakosságnak: nincs sugárveszély, ezért arra kérnek mindenkit, hogy maradjon nyugodt, és kizárólag a hivatalos csatornákon közzétett tájékoztatásokat kövesse. Az ukrán katasztrófavédelem szintén megszólalt, és arra figyelmeztetett, hogy az emberek a hangszórókon keresztül sugárzott riasztásokra figyeljenek, valamint ne nyissanak meg ismeretlen forrásból érkező hivatkozásokat.
Oroszország is kibertámadásról számolt be
Néhány órával az ukrán incidens után az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma is bejelentette, hogy kibertámadás érte a saját mobilalkalmazását. A tárca közlése szerint nagyszabású támadás történt, amely lehetővé tette az elkövetők számára, hogy hamis információkat juttassanak el a felhasználókhoz.
Az orosz alkalmazásban megjelenő egyik hamis figyelmeztetés azt állította, hogy nukleáris robbanófejeket indítottak Oroszország valamennyi régiója ellen. Egy másik üzenet szintén valamilyen közvetlen veszélyre figyelmeztette a felhasználókat, tovább növelve a zavart.
Az orosz minisztérium közölte, hogy megkezdték a biztonsági rés megszüntetését és az alkalmazás normál működésének helyreállítását. Körülbelül másfél órával később külön nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a feltört alkalmazás nem befolyásolta, és nem is képes befolyásolni az ország hivatalos lakossági riasztórendszerének működését.
A minisztérium szerint a valódi vészhelyzeti figyelmeztetések elsődleges csatornái továbbra is a szirénák, a hangszórók, az SMS-ek, valamint a televíziós és rádiós közvetítések. A mobilalkalmazás csupán kiegészítő tájékoztatási szolgáltatásként működik.
A kibertámadások idején a fronton is folytatódtak a harcok
A digitális támadások egy olyan időszakban történtek, amikor Ukrajna és Oroszország között a frontvonalakon továbbra sem csökkent az összecsapások intenzitása. Bár az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai Olekszkij térségében egy hatnapos helyi tűzszünet utolsó napján még érvényben volt a megállapodás, a háború más szakaszain folytatódtak a harcok és a nagy hatótávolságú légicsapások.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrán erők csapást mértek az oroszországi Rosztovi területen található Kamenszk rakétagyártó üzemre. Emellett több mint száz drónt indítottak az Moszkvától keletre fekvő Kstovo ipari központja ellen, ahol az orosz kőolaj-feldolgozás mintegy öt százaléka zajlik.
Az orosz védelmi minisztérium ezzel szemben azt állította, hogy az éjszaka folyamán 235 ukrán drónt semmisítettek meg az ország különböző régiói felett. Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország szombat estétől 433 nagy hatótávolságú drónt indított Ukrajna ellen, amelyek közül 371-et sikerült lelőniük.
A két országban történt kibertámadások közötti kapcsolatot egyelőre nem sikerült tisztázni. Az incidensek azonban ismét megmutatták, hogy a háborúban a digitális infrastruktúra és a lakosság tájékoztatása is célponttá válhat, a hamis vészjelzések pedig különösen veszélyesek lehetnek egy olyan országban, ahol az emberek mindennapjaihoz hozzátartozik a légiriadók figyelése.