Donald Tusk lengyel miniszterelnök súlyos figyelmeztetést tett a lengyel parlamentben: a lengyel hírszerzési értékelések szerint Oroszország olyan hibrid támadásokat tervezhet, amelyek során drónokkal vagy rakétákkal NATO-tagállamokat támadnának meg, köztük akár Lengyelországot is. Tusk szerint a lehetséges csapásokat Moszkva szándékosan „balesetként” állíthatná be, hogy megnehezítse a NATO közös válaszát, illetve elbizonytalanítsa a szövetség tagállamait.
A lengyel kormányfő szerint valós kockázat, hogy drónok vagy más lövedékek az európai szövetség keleti szárnyának valamelyik országába jutnak, és akár károkat is okoznak. Tusk azt mondta, az orosz kommunikáció ezt követően várhatóan úgy állíthatná be, mintha egyszerű balesetről lenne szó, így pedig azt próbálnák elérni, hogy a NATO-országok ne érezzék szükségét azonnali és határozott fellépésnek.
Tusk nem részletezte, hogy pontosan mely hírszerző szolgálatok információira támaszkodik, ugyanakkor azt állította, hogy az elmúlt hónapokban egyre konkrétabb figyelmeztetéseket kapott NATO-s, ukrán és amerikai forrásokból. A lengyel miniszterelnök szerint az orosz katonai képességek változása, különösen az egyre gyorsabb és magasabban repülő sugárhajtású drónok alkalmazása tovább növeli a kockázatot.
Már Lengyelország közelében is komoly katonai készültség volt
A figyelmeztetés különösen feszült időszakban hangzott el, ugyanis csütörtökön Oroszország nagyszabású támadásokat hajtott végre Nyugat-Ukrajna ellen, a lengyel határ közelében. Lengyelország emiatt ismét katonai repülőgépeket riasztott, miközben két keleti régióban légiriadóra is figyelmeztették a lakosságot, és átmenetileg a rzeszówi és a lublini repülőtér működését is korlátozták.
Tusk szerint a mostani támadások egyik helyszíne különösen közel volt a lengyel határhoz, ezért Varsó számára nem csupán az ukrajnai események miatt jelentett biztonsági kockázatot. A lengyel vezetés az elmúlt időszakban fokozta a légterének védelmét, és a védelmi miniszter szerint növelték az F–16-osok és helikopterek aktivitását, valamint erősítik a légvédelmi és gyorsreagálású rendszereket.
A helyzetet tovább élezte, hogy a közelmúltban már történt olyan incidens, amelyben orosz drónok NATO-terület közelébe kerültek, illetve korábban lengyel terület légterét is érintette orosz drónincurió. Tusk mostani kijelentése azonban nem azt jelenti, hogy egy konkrét támadás időpontját vagy célpontját már meghatározták volna, hanem azt, hogy a lengyel kormány egy lehetséges jövőbeli forgatókönyvre figyelmeztet.
Lavrov szerint Oroszország nem akar háborút a Nyugattal
Moszkva közben egészen más képet fest a helyzetről. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, Oroszországnak nincs érdeke a nyugati országok megtámadásában, ugyanakkor szerinte ha Európa támadná meg Oroszországot, az teljesen más háborút jelentene, amely gyorsan lezárulna.
Lavrov ismét azt az orosz álláspontot hangoztatta, amely szerint a NATO keleti irányú bővítése fenyegetést jelent Moszkva számára, és ezt Oroszország régóta az ukrajnai háború egyik indokaként említi. Az orosz külügyminiszter több mint két évtizede tölti be posztját, és rendszeresen tesz kemény hangvételű nyilatkozatokat a NATO-val és az európai országokkal kapcsolatban.
A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski ugyanakkor korábban arról beszélt, hogy amennyiben Oroszország megtámadná Lengyelországot, a NATO-országok katonai fölénye jelentős lenne. Sikorski külön kiemelte a lengyel légierő erejét, és azt állította, hogy egy nyílt konfliktusban a szövetségesek gyorsan le tudnák győzni Oroszországot, ez azonban az ő politikai értékelése, nem egy jelenlegi katonai konfliktus ténye.
Európa már a hibrid támadásokra készül
A NATO-területet érintő lehetséges drón- és rakétatámadásokkal kapcsolatos figyelmeztetés egy szélesebb európai biztonsági vita közepette érkezett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán egy új Európai Biztonsági Tanács létrehozását javasolta, amelyben az uniós országok mellett olyan partnerek is részt vehetnének, mint Nagy-Britannia, Kanada, Norvégia és Ukrajna.
Von der Leyen szerint Európának saját, úgynevezett „counter-hybrid playbookra” van szüksége, amely meghatározná, hogyan reagáljanak az országok az olyan fenyegetésekre, amelyek nem feltétlenül érik el a hagyományos fegyveres támadás szintjét, mégis komoly biztonsági kockázatot jelentenek. Ide sorolta többek között a szabotázsakciókat, a gyújtogatásokat, a drónincidenseket és más hibrid műveleteket.
A tervezett mechanizmus egyik célja az lenne, hogy ha egy uniós tagállamot ilyen támadás ér, a többi ország gyorsan összehangolja a válaszát. A javaslat egyelőre nem helyettesítené a NATO-t, hanem az Európai Unió saját válságkezelési képességeit erősítené; több biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az új struktúráknak valódi védelmi képességekkel is párosulniuk kell ahhoz, hogy elrettentő hatásuk legyen.
Egyre feszültebb a helyzet Európában
Az elmúlt napokban több olyan incidens is történt, amely tovább növelte az európai biztonsági aggodalmakat. Dánia például arról számolt be, hogy egy orosz hadihajó figyelmeztetés nélkül jelzőrakétákat lőtt ki egy katonai helikopter közelében, miközben Moszkva azzal vádolta a dán repülőgépeket, hogy veszélyes manővereket hajtottak végre az orosz flotta közelében.
Közben a CIA igazgatója, John Ratcliffe a múlt hónapban ritka moszkvai látogatást tett, és amerikai sajtóértesülések szerint útjának egyik célja az lehetett, hogy figyelmeztesse Oroszországot egy esetleges NATO elleni támadás következményeire. A Kreml azonban „ijesztgetésnek” nevezte az erről szóló híreket, és azt állította, hogy Moszkva maga is agresszív európai politikával néz szembe.
A feszültséget tovább növeli, hogy Vlagyimir Putyin korábban már több alkalommal tett fenyegető kijelentéseket a Nyugattal kapcsolatban, legutóbb pedig Nagy-Britanniát is figyelmeztette Ukrajna támogatása miatt. Amikor arról kérdezték, hogy Oroszország fontolgatja-e a brit célpontok megtámadását, az orosz elnök annyit mondott: „Ez titok, katonai titok”, miközben azt is kijelentette, hogy az ukrajnai katonai létesítmények brit közreműködés esetén is legitim célpontok lehetnek.
A szlovák miniszterelnök, Robert Fico csütörtökön szintén rendkívül komoly hangot ütött meg, amikor arról beszélt, hogy a páneurópai konfliktus lehetősége még soha nem tűnt ennyire komolynak és feszültnek. Fico szerint az európai országoknak nem szabad alábecsülniük a helyzetet, bár jelenleg semmi nem bizonyítja, hogy egy NATO-tagállam elleni orosz támadás küszöbön állna.
Tusk figyelmeztetése ezért elsősorban egy lehetséges forgatókönyvre vonatkozó lengyel hírszerzési értékelés, nem pedig egy bejelentett vagy bizonyított orosz támadási terv. A nyilatkozat jelentőségét ugyanakkor az adja, hogy egy NATO-tagállam kormányfője nyilvánosan beszélt arról: Varsó szerint Moszkva a jövőben akár olyan támadást is megkísérelhet, amelynek valódi eredetét és szándékát utólag balesetként próbálná feltüntetni. Forrás: Independent