Andy Burnham brit miniszterelnök egyik első komoly politikai kihívásával néz szembe, miután Skócia, Wales és Észak-Írország nacionalista vezetői hivatalosan is összefogtak az Egyesült Királyságból való kiválás érdekében. A három ország első miniszterei Cardiffban írtak alá egy memorandumot, amelyben közös fellépést és az egyes nemzetek függetlenségéhez vezető alkotmányos változás előkészítését sürgetik.
A megállapodást John Swinney, a Skót Nemzeti Párt, az SNP vezetője, Rhun ap Iorwerth, a walesi Plaid Cymru vezetője, valamint Michelle O’Neill, a Sinn Féin alelnöke írta alá. A politikusok történelmi jelentőségűnek nevezték az együttműködést, mivel az Egyesült Királyság mindhárom érintett részét jelenleg olyan vezetők irányítják, akik támogatják az önállósodás gondolatát.
A politikusok rendkívül erős üzenetet fogalmaztak meg Westminster felé, amikor kijelentették, hogy „Westminster ideje a végéhez közeledik”, és szerintük alkotmányos változás várható. A megállapodás egyben arra szólítja fel a brit kormányt, hogy készüljön fel az egyes országokban szükségesnek tartott alkotmányos változásokra, és tegye lehetővé az ezekről szóló népszavazások megtartását.
„Burnham lesz az Egyesült Királyság utolsó miniszterelnöke”
John Swinney ennél is tovább ment, és azt mondta, hogy Skóciában a következő öt éven belül újabb függetlenségi népszavazást kell tartani. Az SNP vezetője azt is kijelentette, hogy véleménye szerint a skótok egy újabb szavazáson az Egyesült Királyságból való kilépés mellett döntenének, ezért szerinte Andy Burnham lehet az utolsó olyan brit miniszterelnök, aki az egész Egyesült Királyságot vezeti.
Swinney szerint a közvélemény-kutatások trendjei azt mutatják, hogy a skótok körében erősödik a függetlenség támogatottsága. A politikus egyúttal azzal vádolta a brit kormányt, hogy akadályozta Skóciát abban, hogy újabb referendumot tarthasson, és azt állította, hogy a skótoknak joguk van saját jövőjükről dönteni.
A mostani helyzet különösen kellemetlen lehet Burnham számára, hiszen a miniszterelnök egyik kiemelt politikai célja éppen a hatalom Westminsterből való átruházása volt. A három nacionalista párt azonban úgy látja, hogy a nagyobb önkormányzatiság helyett már a teljes függetlenség kérdését kell napirendre venni.
A Brexit újra felszította a függetlenségi vitát
Skócia függetlenségének kérdését sokáig lezártnak tekintették a 2014-es népszavazás után, amelyen a választók többsége az Egyesült Királyságban maradás mellett döntött. A Brexit azonban új lendületet adott a vitának, különösen azért, mert Skócia választói 2016-ban jelentős többséggel az Európai Unióban maradásra szavaztak.
Észak-Írország helyzete szintén megváltozott a Brexit következtében, mivel az EU-val kötött megállapodások részeként olyan különleges kereskedelmi szabályok alakultak ki, amelyek miatt a tartomány gazdasági és alkotmányos helyzete ismét a politikai vita középpontjába került. A Sinn Féin régóta támogatja Írország újraegyesítését, és Michelle O’Neill szerint a kérdés ma is nagyon erősen jelen van a politikai életben.
A három párt közös dokumentuma ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az egyes országok jövője eltérő módon és eltérő időpontban alakulhat. A vezetők szerint mindhárom nemzetnek joga van az önrendelkezéshez, és egyetlen Westminster-kormány sem akadályozhatja meg azt, hogy az emberek saját jövőjükről döntsenek.
Gazdasági és nemzetközi együttműködést is terveznek
A megállapodás nem kizárólag az Egyesült Királyság alkotmányos felépítésének megváltoztatásáról szól. A vezetők gazdasági, energetikai és nemzetközi együttműködés kialakítását is célul tűzték ki, és azt ígérték, hogy pártjaik között szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki.
A dokumentumban az is szerepel, hogy elutasítanák a Whitehall által képviselt, szerintük elhibázott gazdasági modellt, és olyan együttműködést szeretnének, amelyben az Egyesült Királyság különböző nemzetei egyenrangú partnerként dolgoznak együtt. A hangsúly így nem pusztán a szétváláson, hanem egy újfajta kapcsolatrendszer kialakításán is van.
A megállapodást Sinn Féin részéről Mary Lou McDonald, az ír parlament ellenzékének vezetője is támogatta. A pártok azt követelik a brit kormánytól, hogy ne csak reagáljon az alkotmányos változás lehetőségére, hanem kezdje meg annak megtervezését és előkészítését.
Downing Street: Burnham továbbra is az Egyesült Királyság egységét támogatja
A Downing Street hétfőn határozottan visszautasította a három vezető követeléseit, és világossá tette, hogy Andy Burnham kormánya továbbra is elkötelezett az Egyesült Királyság egysége mellett. A miniszterelnök hivatalos szóvivője szerint Burnham elsősorban a megélhetési költségek okozta problémák enyhítésére és a háztartások gazdasági biztonságának javítására koncentrál, nem pedig újabb alkotmányos vitákra.
A Downing Street szerint az Egyesült Királyság akkor működik a legjobban, amikor az emberek a közös értékek és a problémák megoldása köré szerveződnek, nem pedig a megosztottság köré. A kormány ezért nem kíván újabb függetlenségi népszavazásokról szóló politikai vitákba belemerülni.
A Sinn Féin alelnöke, Michelle O’Neill közben Donald Trump legutóbbi írországi látogatására is hivatkozott. Az amerikai elnök Dublinban azt mondta, hogy örömmel látná Írország egyesülését, O’Neill szerint pedig ez is azt mutatja, hogy az ír egység kérdése továbbra is nagyon erősen jelen van a nemzetközi politikában.
A mostani paktum ugyan önmagában nem jelenti az Egyesült Királyság felbomlását, és egyik érintett ország sem válik ettől automatikusan függetlenné. Politikai szempontból azonban komoly jelzés Westminster számára, hogy Skócia, Wales és Észak-Írország függetlenségpárti vezetői először fogtak össze ilyen formában, miközben közösen próbálják rákényszeríteni a brit kormányt arra, hogy foglalkozzon az Egyesült Királyság jövőjéről szóló népszavazások kérdésével.