A Reform UK kormányra kerülése esetén a külföldi állampolgárok többségét kizárná a brit szociális támogatásokból – jelentette be a párt, amely szerint a tervezett reform évente több tízmilliárd fonttal csökkenthetné a jóléti kiadásokat. A javaslat azonban nemcsak az újonnan érkező bevándorlókat érintené, hanem az Egyesült Királyságban letelepedett uniós állampolgárokat is, így akár a Brexit után megszerzett jogok újratárgyalásához is vezethet.
A Reform UK gazdasági szóvivője, Robert Jenrick hétfői beszédében azzal érvelt, hogy a brit adófizetők túl nagy terhet viselnek a jóléti rendszer finanszírozásában. Szerinte „nem igazságos”, hogy a brit szociális ellátórendszer a világ más országaiból érkezők számára is jelentős támogatást biztosít, ezért alapvető változtatásra van szükség a rendszerben.
Több millió külföldi kerülhetne ki a támogatási rendszerből
A Reform UK elképzelése szerint a külföldi állampolgárok szinte valamennyi fontosabb szociális támogatásból kiesnének, köztük a lakhatási támogatásból, a Pension Creditből, a Jobseeker’s Allowance-ból, a gyermek után járó támogatásból, az ingyenes gyermekfelügyeletből, valamint a fogyatékossági ellátásokból is. A párt szerint csak néhány speciális kivétel maradna, például a háborús özvegyeknek járó nyugdíj és bizonyos fegyveres erőkhöz kapcsolódó kompenzációk.
Jenrick azt állította, hogy a Universal Credit igénylőinek körülbelül egyhatoda nem brit vagy ír állampolgár, és szerinte az így felszabaduló pénzt inkább a brit állampolgárok életének javítására kellene fordítani. A Reform UK saját számításai szerint az intézkedés a bevezetését követő ötödik évre évente mintegy 21 milliárd font megtakarítást eredményezhetne, miközben a párt teljes jóléti reformcsomagjától összesen évi 50 milliárd fontos megtakarítást vár.
A brit kormány idén összesen mintegy 322 milliárd fontot tervez jóléti kiadásokra fordítani Nagy-Britanniában, ami a GDP körülbelül 10,6 százalékának felel meg. Ennek valamivel több mint fele nyugdíjasokhoz kapcsolódó támogatásokra és ellátásokra megy el, így a jóléti rendszer átalakítása jelentős költségvetési és politikai kérdéssé vált.
A Brexit után letelepedett magyarokat és más uniós állampolgárokat is érintheti
A javaslat egyik legfontosabb és egyben legvitatottabb része, hogy a Reform UK nem tenné automatikusan mentessé azokat az uniós állampolgárokat sem, akik a Brexit után settled status, vagyis letelepedett státusz alapján élnek az Egyesült Királyságban. Ezeknek az embereknek határozatlan idejű joguk van az országban élni, dolgozni és tanulni, és jelentős részük már a Brexit előtt is éveket töltött Nagy-Britanniában.
A párt elképzelése ezért nem egyszerűen egy új bevándorlási szabály lenne, hanem a Brexit-megállapodásban rögzített jogokat is érinthetné. A Reform UK szerint ennek következtében szükség lenne az Európai Unióval kötött megállapodás újratárgyalására, ami újabb hosszú politikai konfliktust indíthatna London és Brüsszel között.
A változtatásnak ráadásul a kontinensen élő britekre is lehetne következménye. Reform UK-s politikusok maguk is elismerték, hogy amennyiben az EU hasonló módon reagálna, a más európai országokban élő brit állampolgárok elveszíthetnék bizonyos szociális ellátásokhoz való hozzáférésüket, vagy adott esetben vissza kellene térniük az Egyesült Királyságba ahhoz, hogy ott igényelhessék az új rendszer szerinti támogatásokat.
A párt szerint ezzel a kockázattal is számoltak, és becslésük szerint mintegy 500 millió fonttal növelhetné a költségeket, ha brit állampolgárok nagyobb számban térnének vissza az EU-ból azért, hogy Nagy-Britanniában részesüljenek támogatásokban.
Heti 20 óra közösségi munkát is előírnának
A Reform UK nemcsak a külföldi állampolgárok támogatásait alakítaná át, hanem a brit jóléti rendszer működését is jelentősen szigorítaná. A párt egy „welfare to work”, vagyis a segélyből munkába programot vezetne be, amelynek keretében azoknak, akik több mint egy éve kapnak támogatást és munkaképesnek minősülnek, heti 20 órában közösségi munkát kellene végezniük.
A feladatokat a helyi önkormányzatok szerveznék meg, és olyan munkákról lenne szó, mint a közterületek és parkok rendbetétele, elhanyagolt környékek szépítése, kisebb javítások elvégzése könyvtárakban és közösségi központokban. A Reform UK szerint aki nem vesz részt a programban, vagy nem megfelelően végzi el a számára kijelölt feladatokat, szankciókkal, akár a támogatásának csökkentésével is szembesülhet.
A párt emellett a PIP, vagyis a fogyatékossági támogatási rendszer teljes átalakítását is tervezi, amelyről már korábban is komoly vitát kezdeményezett. A Reform UK szerint a cél az, hogy kevesebben kerüljenek tartósan a fogyatékossági ellátórendszerbe, miközben azok továbbra is megfelelő támogatást kapjanak, akik valóban rászorulnak.
A tervek része lenne egy olyan munkáltatói biztosítási rendszer is, amelyet a párt a holland modellhez hasonlít. Az öt főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak úgynevezett „return to work cover” biztosítást kellene fizetniük, amely a hosszabb betegszabadság első két évének költségeit segítene fedezni, miközben a Reform UK az intézkedés ellensúlyozására csökkentené a munkáltatói National Insurance-járulékot.
Újabb Brexit-vita robbanhat ki
A Reform UK elképzeléseit a többi brit párt élesen bírálta. A Labour szerint a javaslat évekig tartó új Brexit-tárgyalásokba taszíthatná vissza az országot, miközben olyan emberek támogatásait korlátozná, akik jogszerűen éltek, dolgoztak és adóztak Nagy-Britanniában akár hosszú évtizedeken keresztül.
A Konzervatívok szerint a Reform UK tervei összecsapott és részben kidolgozatlan elképzelések, miközben a párt szerintük nem a valódi problémák megoldására koncentrál. A Liberális Demokraták ezzel szemben úgy vélik, hogy a jóléti kiadások csökkentésének egyik legfontosabb feltétele az NHS és a szociális ellátórendszer rendbetétele lenne.
A Zöldek szintén támadták a reformcsomagot, és azzal vádolták a Reform UK-t, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjaitól venne el támogatásokat. A vita különösen érzékeny időszakban zajlik, hiszen a brit jóléti rendszer költségei, a fogyatékossági támogatások és a bevándorlás kérdése egyszerre kerültek a politikai napirend középpontjába.
A Reform UK ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kíván visszalépni a tervektől, és azt állítja, hogy a brit adófizetők számára igazságosabb rendszert akar létrehozni. Ha a párt a következő választáson kormányra kerülne, a javaslat megvalósítása azonban nemcsak a brit támogatási rendszer teljes átalakítását jelentené, hanem az EU-val fennálló megállapodások újranyitását is szükségessé tehetné, ami különösen fontos következményekkel járhatna az Egyesült Királyságban élő magyarok és más uniós állampolgárok számára. Forrás: BBC