Tíz évvel a Brexit-népszavazás után rendkívül éles kritikát fogalmazott meg Sir Nick Clegg, az Egyesült Királyság korábbi miniszterelnök-helyettese. A liberális politikus szerint az Európai Unióból való kilépés súlyos stratégiai hiba volt, amelynek következtében az ország szegényebb, gyengébb, kevésbé biztonságos és még kevésbé szuverén lett, miközben Európára ma nagyobb szüksége van, mint valaha.
Clegg úgy véli, a világ jelentősen megváltozott, és az Egyesült Királyság már nem számíthat automatikusan az Egyesült Államok támogatására, ezért hosszú távon elengedhetetlen a szorosabb együttműködés Európával.
„Olyan volt, mint egy hatalmas szívroham”
Az egykori miniszterelnök-helyettes a Brexit gazdasági hatásait a 2008-as pénzügyi világválsághoz hasonlította. Szerinte a kilépés következményei olyanok voltak, mintha Nagy-Britannia saját maga idézett volna elő egy súlyos gazdasági összeomlást.
„A világ többi részének meg kellett küzdenie a Covid-járvánnyal, az ukrajnai háborúval és más nemzetközi válságokkal. De egyetlen ország sem ütötte magát arcon olyan erősen, mint mi.”
Clegg szerint a Brexit miatt az ország gazdasági teljesítménye 6–8 százalékkal csökkent, ami szerinte a modern brit történelem egyik legsúlyosabb gazdasági vesztesége.
„Nem lettünk szuverénebbek, éppen ellenkezőleg”
A volt politikus különösen élesen bírálta a Brexit-kampány egyik legfontosabb szlogenjét, amely szerint az Egyesült Királyság visszaszerzi az irányítást saját sorsa felett.
„Szegényebbek, gyengébbek, kevésbé biztonságosak lettünk, és itt jön a legnagyobb irónia: kevésbé vagyunk szuverének.”
Hozzátette, hogy szerinte a Brexit támogatói hamis ígéretekkel győzték meg a választókat.
„Alapvető hazugság azt állítani, hogy nagyobb ellenőrzést szerzel a saját jövőd felett azzal, hogy elszigeteled magad a szomszédaidtól.”
A fiatalok többsége már hibának tartja a Brexitet
Nick Clegg szerint ma már a brit társadalom többsége úgy gondolja, hogy a Brexit rossz döntés volt, különösen a fiatalabb generáció. Arra is emlékeztetett, hogy a 2016-os népszavazás rendkívül szoros eredménnyel zárult: a kilépést a választók 52 százaléka támogatta, míg 48 százalék maradni szeretett volna. Szerinte ez nem adott felhatalmazást arra, hogy a Brexit hívei úgy kezeljék az eredményt, mintha elsöprő többséget szereztek volna.
„Sokan, akik a kilépésre szavaztak, nem arra adtak felhatalmazást, hogy a Brexitet ilyen szélsőséges formában valósítsák meg.”
Donald Trump miatt is közelebb kell kerülni Európához
A korábbi miniszterelnök-helyettes szerint az Egyesült Államok politikájának változása is arra figyelmezteti Londont, hogy újra kell gondolnia európai kapcsolatait. Úgy véli, Donald Trump és alelnöke, J.D. Vance szemlélete tartós változást jelez Washingtonban.
„Többé nem számíthatunk hagyományos szövetségesünkre, az Egyesült Államokra. Egyedül maradtunk.”
Clegg szerint illúzió azt hinni, hogy Nagy-Britannia önálló nagyhatalomként képes helytállni a 21. század geopolitikai kihívásai között.
„Az a gondolat, hogy egyedül is sikeresek lehetünk, egyszerű fantázia. Csak másokkal együtt lehetünk igazán erősek.”
Nem lát gyors visszatérést az Európai Unióba
Bár Nick Clegg egyértelműen úgy véli, hogy Nagy-Britanniának ismét szorosabb kapcsolatot kell kialakítania az Európai Unióval, szerinte erre rövid távon kevés az esély. Úgy fogalmazott, hogy az európai országok az elmúlt évek Brexit-vitái után bizalmatlanul tekintenek Londonra, és nem szeretnének újabb politikai bizonytalanságot.
A politikus ugyanakkor úgy véli, Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozása új helyzetet teremthet Európában, és hosszabb távon az Egyesült Királyság számára is megnyithatja az utat egy szorosabb európai együttműködés felé.
Szerinte a Brexit tanulsága világos: a mai geopolitikai környezetben egy közepes méretű ország egyedül sokkal kisebb befolyással rendelkezik, mint szövetségeseivel együtt.