Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök szombat délután telefonon egyeztettek az iráni konfliktus lezárásáról. A brit kormányfő üdvözölte Trump béketeremtő erőfeszítéseit, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság kész támogatni minden olyan kezdeményezést, amely tartós és stabil békéhez vezethet a térségben.
A Downing Street közlése szerint a két vezető egyetértett abban, hogy a konfliktus lezárása nemcsak a Közel-Kelet, hanem a világgazdaság szempontjából is kiemelt jelentőségű. Starmer szerint olyan megállapodásra van szükség, amely hosszú távon garantálja a biztonságot és a nemzetközi kereskedelem zavartalan működését.
Trump szerint már vasárnap aláírhatják a megállapodást
Donald Trump a közösségi médiában azt állította, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti békemegállapodást akár már vasárnap aláírhatják. Az amerikai elnök szerint a megállapodás egyik legfontosabb következménye az lenne, hogy a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros ismét teljes mértékben megnyílna a nemzetközi hajóforgalom előtt.
Trump azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok kapcsolata Iránnal jelenleg „sokkal jobb és másabb”, mint a korábbi amerikai adminisztrációk idején volt. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben a folyamat nem halad megfelelően, továbbra is léteznek „alternatív lehetőségek”, bár reményei szerint ezekre nem lesz szükség.
Teherán óvatosabb: még nincs végleges döntés
Miközben Washington optimistán nyilatkozik, az iráni vezetés jóval visszafogottabb hangnemet ütött meg. Eszmaeil Baghaei iráni külügyi szóvivő közölte, hogy a békemegállapodás keretrendszerének végleges jóváhagyása még felülvizsgálat alatt áll, ezért az aláírás pontos időpontja továbbra sem biztos.
Az iráni fél szerint ugyanakkor a következő napokban előrelépés várható a tárgyalásokban. A Reuters információi szerint Katar közvetítői vasárnap Teheránba utaztak, hogy segítsenek lezárni az egyeztetéseket és véglegesíteni a több mint három hónapja tartó konfliktus lezárásának feltételeit.
A Hormuzi-szoros lehet a kulcs
A tárgyalások egyik központi eleme a Hormuzi-szoros jövője. A világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalán keresztül halad a globális olajexport jelentős része, ezért a térség instabilitása komoly hatással van a nemzetközi piacokra.
Kiszivárgott információk szerint a megállapodás részeként az Egyesült Államok több milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont szabadíthatna fel, valamint enyhíthetné az iráni olajexportra vonatkozó szankciókat.
Cserébe Irán garantálná a hajózás biztonságát és a szoros megnyitását a nemzetközi forgalom számára. Brit és francia tisztviselők már jelezték, hogy a konfliktus lezárása után készek lennének részt venni a térség aknamentesítésében és a tengeri útvonalak biztonságának helyreállításában.
Iránban nem mindenki támogatja a békét
A lehetséges megállapodás ugyanakkor komoly belpolitikai feszültségeket okoz Iránban. Szombat esti kormánypárti demonstrációkon több városban is keményvonalas csoportok tiltakoztak az egyezség ellen. Egyes tüntetők szerint az iráni vezetés túl nagy engedményeket tenne Washingtonnak.
A Reuters beszámolója szerint Mashhad városában olyan jelszavak is elhangzottak, amelyek a tárgyalásokban részt vevő iráni diplomaták lemondását követelték.
A belső ellenállás miatt elemzők szerint még korántsem biztos, hogy a megállapodás végleges formában megszületik, még akkor sem, ha a nemzetközi közvetítők jelentős előrelépésről számolnak be.
G7-csúcs előtt nő a nyomás Starmeren
A béketárgyalások témája várhatóan a hétfőn Franciaországban kezdődő G7-csúcstalálkozó egyik központi kérdése lesz.
Donald Trump a világ vezetőivel is ismertetni kívánja az iráni rendezési tervet, miközben Sir Keir Starmer más kihívásokkal is szembenéz. A brit miniszterelnököt várhatóan az ország védelmi kiadásai miatt is kérdőre vonják majd, különösen azt követően, hogy John Healey védelmi miniszter és Al Carns fegyveres erőkért felelős miniszter nemrég lemondott a vitatott brit védelmi beruházási terv miatt.
Mindeközben a nemzetközi figyelem továbbra is arra összpontosul, hogy sikerül-e valóban lezárni a hónapok óta tartó amerikai–iráni konfliktust, és helyreállítani a stabilitást a világ egyik legfontosabb stratégiai térségében.