Tíz évvel a Brexit-népszavazás után a brit választók többsége már úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak újra az Európai Unió tagjává kellene válnia – állítja Sir John Curtice, Nagy-Britannia legismertebb közvélemény-kutatója.
A professzor szerint az elmúlt években egyértelmű és folyamatos elmozdulás történt a Brexit támogatásától az EU-tagság irányába. Véleménye szerint a 2016-os népszavazás eredménye „nem állta ki az idő próbáját”, és sok választó ma már csalódásként tekint a kilépésre.
A Brexit nem zárta le a vitát
Sir John Curtice a Anthony Seldon által szerkesztett The Brexit Effect című könyvben elemezte a Brexit hosszú távú következményeit. A szakértő szerint a 2016-os referendum nem rendezte véglegesen azt a kérdést, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unión belül vagy azon kívül van-e a helye.
Úgy fogalmazott, hogy az ország jelenleg egy olyan helyzetben találta magát, ahol legalább egy mérsékelt többség ismét az EU tagjaként képzelné el a jövőt. Curtice szerint jelentős számú választó arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unión kívüli lét egyszerűen „nem érte meg”.
A gazdaság és a bevándorlás miatt nőtt a csalódottság
A professzor elemzése mintegy 500 közvélemény-kutatás eredményeire épül, amelyeket a 2016-os népszavazás óta készítettek. A kutatások szerint az elmúlt öt évben különösen erős fordulat következett be a közvéleményben.
Sokan úgy érzik, hogy a Brexit gazdasági következményei rosszabbul alakultak, mint amire korábban számítottak. A brit gazdaság teljesítményével kapcsolatos aggodalmak egyre gyakoribbak, és sok választó ma már úgy véli, hogy az ország gazdaságilag rosszabb helyzetben van a kilépés miatt.
A bevándorlás kérdése szintén fontos szerepet játszik a véleményváltozásban. A Brexit egyik legfontosabb kampányígérete az volt, hogy csökkenni fog a bevándorlás. Bár az Európai Unió országaiból érkező migráció valóban visszaesett, a nem EU-tagállamokból érkezők száma jelentősen nőtt. Curtice szerint sok választó ezt a váratlan fejleményt szintén a Brexit kudarcának tekinti.
Egyre többen érzik úgy, hogy Nagy-Britannia befolyása csökkent
A közvélemény-kutatások szerint sok brit úgy látja, hogy az ország nem vált erősebbé vagy befolyásosabbá a világpolitikában a kilépést követően. A Brexit támogatói korábban azt hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyság visszaszerzi teljes szuverenitását és nagyobb önállóságot nyer a döntéshozatalban.
A professzor szerint azonban a választók jelentős része ma már nem érzi úgy, hogy ezek az ígéretek teljesültek volna. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a Brexit nagyrészt nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a kilépést támogatók egy része hozzá fűzött.
Tíz év után teljesen megváltozott a hangulat
Curtice szerint már a népszavazást követő egy éven belül elkezdett csökkenni a Brexit támogatottsága, és mire az Egyesült Királyság hivatalosan kilépett az Európai Unióból, már szűk többség alakult ki a döntéssel szemben.
Azóta ez az előny tovább nőtt, és ma már két számjegyű különbség mutatkozik azok javára, akik szerint az országnak közelebb kellene kerülnie az Európai Unióhoz, vagy akár újra csatlakoznia kellene ahhoz.
A Brexit tizedik évfordulójához közeledve egyre több brit választó véli úgy, hogy a kilépés nem hozta meg a várt eredményeket sem a gazdaság, sem a bevándorlás, sem pedig Nagy-Britannia nemzetközi szerepe szempontjából.
Ez a változó közhangulat újabb nyomást helyezhet a brit politikai vezetésre, miközben egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon hosszú távon milyen kapcsolatot szeretne az ország kialakítani Európával a Brexit után.