Ismét emelkedett a munkanélküliségi ráta az Egyesült Királyságban, miközben az elérhető álláshelyek száma öt éve nem látott mélypontra csökkent. Elemzők szerint már most látszanak az iráni háború első gazdasági hatásai, amelyek egyre nagyobb nyomást helyeznek a brit munkaerőpiacra és a vállalkozásokra.
A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint a munkanélküliségi ráta az előző 4,9 százalékról 5 százalékra emelkedett a márciusig tartó három hónapos időszakban. Bár a növekedés első pillantásra csekélynek tűnhet, a gazdasági szakértők szerint a tendencia komoly figyelmeztetés lehet.
Közben az álláshelyek száma február és április között 28 ezerrel csökkent, így jelenleg körülbelül 705 ezer betöltetlen pozíció van az országban – ez a legalacsonyabb adat 2021 áprilisa óta.
A vendéglátás és a kereskedelem szenved leginkább
A visszaesés különösen erősen érinti az alacsonyabb bérezésű ágazatokat, például a vendéglátást és a kereskedelmet. Az ONS gazdasági statisztikákért felelős vezetője, Liz McKeown szerint ezekben a szektorokban nemcsak az álláshirdetések száma esett vissza jelentősen, hanem a fizetési listán szereplő alkalmazottak száma is csökkent.
Áprilisban mintegy 100 ezerrel kevesebb ember szerepelt a brit payroll rendszerben, ami azt mutatja, hogy a cégek egy része már létszámleépítésbe kezdett vagy egyszerűen nem vesz fel új dolgozókat.
Szakértők szerint a vállalkozások kivárnak, mivel a közel-keleti konfliktus gazdasági következményei egyre kiszámíthatatlanabbak. Az energiaárak, a nemzetközi bizonytalanság és az inflációs nyomás miatt sok cég befagyasztotta a toborzást.
A fiatalokat különösen súlyosan érinti a helyzet
A legaggasztóbb adat a fiatal munkavállalók helyzete. A 16 és 24 év közötti korosztály munkanélküliségi rátája 14,7 százalékra emelkedett, ami 2014 vége óta a legmagasabb szint. A brit Institute for Fiscal Studies kutatása szerint a fiatalok foglalkoztatottsága olyan ütemben romlik, ami már a 2008-as pénzügyi válság és a Covid-járvány időszakához hasonlítható.
A kutatás szerint 2022 vége és 2025 vége között az alkalmazásban álló 16–24 évesek aránya 54,9 százalékról 50,6 százalékra esett vissza.
Jed Michael közgazdász szerint ez különösen veszélyes tendencia, mert a pályakezdő kori munkanélküliség hosszú távon is negatív hatással lehet a fiatalok jövőjére, fizetésére és karrierlehetőségeire.
Az iráni háború árnyéka rávetül a brit gazdaságra
A brit kormány is elismerte, hogy a közel-keleti konfliktus kezd egyre erősebben begyűrűzni a brit gazdaságba. Pat McFadden munkaügyi miniszter ugyan hangsúlyozta, hogy még mindig több ember dolgozik, mint tavaly ilyenkor, de szerinte az iráni háború „árnyékot vet a munkaerőpiacra”.
Közben a bérek növekedése is lassulni kezdett. Az átlagos rendszeres keresetek növekedése 3,4 százalékra csökkent, ami inflációval korrigálva mindössze 0,3 százalékos valódi emelkedést jelent. Ez azt jelenti, hogy sok brit háztartás továbbra is nehéz helyzetben maradhat, különösen az emelkedő számlák és megélhetési költségek mellett.
Mi jöhet most Nagy-Britanniában?
A szakértők szerint a brit jegybank egyelőre kivárhat a kamatdöntésekkel, miközben figyeli, hogy az iráni konfliktus milyen mélységben érinti a gazdaságot. Sokan attól tartanak, hogy ha a háború elhúzódik, az tovább gyengítheti a brit munkaerőpiacot és még több vállalkozás dönthet létszámstop vagy elbocsátások mellett.
Az elkövetkező hetekben kulcsfontosságú lesz az inflációs adatok alakulása is, miközben egyre több brit család érzi úgy, hogy a gazdasági bizonytalanság ismét visszatért az országba. Forrás
A Király beszéde: fontos bejelentések, amik egész Nagy-Britannia, és a lakosság jövőjét érintik