Komoly nézeteltérés alakult ki az Egyesült Királyság és az Európai Unió között egy tervezett ifjúsági csereprogram kapcsán, amely lehetővé tenné, hogy a fiatalok kölcsönösen éljenek, dolgozzanak és tanuljanak egymás országaiban. A brit kormány ragaszkodik ahhoz, hogy éves kvótát vezessenek be az EU-s állampolgárok számára, míg Brüsszel ezt határozottan ellenzi, és inkább egy rugalmasabb megoldást javasol.
London kvótát akar, Brüsszel „vészféket” javasol
A brit miniszterelnök, Keir Starmer világossá tette: a program csak akkor elfogadható London számára, ha szigorú korlátok, időbeli megszorítások és vízumkövetelmények is társulnak hozzá. A brit elképzelések szerint az éves résztvevői létszám több tízezer főben lenne maximálva, hasonlóan egy Ausztráliával működő programhoz, amely 45 ezer fős plafonnal működik.
Ezzel szemben az Európai Unió szerint a kvóta aláásná a kezdeményezés célját. Brüsszel egy úgynevezett „vészfék” mechanizmust javasolna, amely lehetővé tenné a program ideiglenes korlátozását, ha a résztvevők száma túl magasra emelkedne.
Stratégiai jelentőségű programról van szó
Uniós források szerint a „youth experience scheme” nem egyszerű mobilitási program, hanem hosszú távú stratégiai eszköz. A cél, hogy a Brexit után is megmaradjon a kapcsolat a fiatal generációk között, és erősödjön az európai identitás.
„Ez arról szól, hogy társadalmaink kapcsolatban maradjanak, megértsék egymást, és egy közösségként tekintsenek egymásra” – fogalmazott egy uniós forrás.
A program lehetővé tenné, hogy 30 év alatti fiatalok dolgozzanak, tanuljanak és utazzanak egymás országaiban, ezzel is erősítve a kulturális és gazdasági kapcsolatokat.
Újabb vita a Brexit árnyékában
A javasolt „vészfék” mechanizmust egyes brit politikusok a David Cameron által a Brexit előtt szorgalmazott korlátozásokhoz hasonlítják, amikor az EU-s állampolgárok juttatásokhoz való hozzáférését próbálták szigorítani. A brit belügyminisztérium és a külügy azonban egyértelművé tette: a fix kvóta nélküli megoldás számukra nem elfogadható.
Diákok is érintettek: tandíjvita is kialakult
A tárgyalások nemcsak a munkavállalásról szólnak. Komoly vita van arról is, hogy az EU-s diákok milyen tandíjat fizessenek brit egyetemeken. Brüsszel azt szeretné, ha az EU-s hallgatók ugyanazt a díjat fizetnék, mint a brit diákok, nem pedig a jelenleg rájuk vonatkozó, jóval magasabb nemzetközi tandíjat.
Kulcsfontosságú csúcstalálkozó jöhet
A kérdés várhatóan napirenden lesz a nyár elején esedékes EU–UK csúcstalálkozón, ahol Keir Starmer és az uniós vezetők próbálnak majd megállapodásra jutni. A felek más területeken – például az élelmiszerbiztonság és a kibocsátáskereskedelem terén – közelebb állnak az egyezséghez, de az ifjúsági program komoly akadályt jelenthet.
Politikai vita Londonban is
A brit belpolitikában sem egységes az álláspont. Stella Creasy, a Labour Movement for Europe vezetője szerint nem kellene túlzottan aggódni a résztvevők száma miatt.
„Ez egy olyan megállapodás, amely visszaadhatja a fiatal briteknek azokat a lehetőségeket, amelyeket a Brexit elvett tőlük, és gazdasági növekedést is hozhat” – mondta.
Mi a tét?
A vita túlmutat egy egyszerű programon: arról szól, hogy a Brexit után milyen irányba fejlődnek az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatai.
Ha sikerül kompromisszumot találni, az új lehetőségeket nyithat meg fiatalok százezrei előtt. Ha nem, az tovább mélyítheti a szakadékot London és Brüsszel között egy már amúgy is érzékeny politikai időszakban. Forrás