Irán vezetése élesen reagált az Egyesült Államok katonai mozgásaira a Közel-Keleten. Az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf vasárnap kijelentette: az iráni fegyveres erők készen állnak egy esetleges amerikai szárazföldi támadásra, és „tűzbe borítják” az amerikai csapatokat, és „megbüntetik” Washington regionális szövetségeseit. A politikus szerint az Egyesült Államok nyilvánosan tárgyalásokról beszél, miközben a háttérben katonai inváziót készít elő.
Több ezer amerikai katona érkezett a térségbe
A feszültséget tovább növeli, hogy több ezer amerikai tengerészgyalogos érkezett a Közel-Keletre az USS Tripoli fedélzetén. Az amerikai Központi Parancsnokság szerint a hajó mintegy 3500 katonát, valamint harci repülőgépeket és kétéltű támadó eszközöket szállít. Ez a lépés komoly katonai jelenlétet jelent a térségben, különösen egy olyan időszakban, amikor a diplomáciai és katonai feszültség is egyre nő.
Washington még nem döntött
Bár a katonai előkészületek zajlanak, az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio pénteken úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok elérheti céljait anélkül is, hogy szárazföldi invázióra lenne szükség.
A Pentagon ugyanakkor több forgatókönyvet is kidolgozott. A sajtóértesülések szerint ezek nem teljes körű inváziót jelentenének, hanem inkább célzott rajtaütéseket és különleges műveleteket, amelyek akár hetekig vagy hónapokig is eltarthatnak. A döntés azonban még nem született meg: Donald Trump jóváhagyása nélkül nem indulhatnak meg a műveletek.
Húszik is támadtak – új front nyílhat
A konfliktus regionális szinten is eszkalálódik. A jemeni, Irán által támogatott húszi lázadók közölték, hogy kevesebb mint 24 órán belül másodszor is támadást hajtottak végre Izrael ellen, és további akciókat helyeztek kilátásba a következő napokban. Ez arra utal, hogy a konfliktus könnyen több frontossá válhat.
Amerikai hírszerzés: Irán ereje még mindig jelentős
Bár az amerikai erők már csapásokat mértek Irán katonai képességeire, hírszerzési források szerint az ország rakéta- és drónarzenáljának mindössze egyharmadát semmisítették meg.
A jelentések szerint:
- a készletek egy része elérhetetlen vagy föld alá rejtett,
- egy másik rész megsérült,
- de jelentős mennyiség továbbra is bevethető állapotban van.
Ez azt jelenti, hogy Irán katonai válaszcsapásra továbbra is képes.
Kilőttek az olajárak
A konfliktus hatása már a világgazdaságban is érezhető. A Brent típusú kőolaj ára ebben a hónapban 51%-kal emelkedett, ami történelmi rekord közeli szint.
Az utolsó hasonló mértékű drágulás 1990 szeptemberében történt, amikor Saddam Hussein kuvaiti inváziója elindította az első Öböl-háborút.
Pénteken az olaj ára hordónként 112 dolláron zárt, miközben az iráni és amerikai nyilatkozatok tovább növelték a bizonytalanságot, különösen a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros körül.
Egyre közelebb a nyílt konfliktus?
A jelenlegi helyzet alapján egyre nő az esélye annak, hogy a feszültség nyílt katonai konfliktussá alakul. Bár a diplomáciai megoldás lehetősége még nem zárult le, a katonai készültség mindkét oldalon egyértelmű.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek – nemcsak a Közel-Kelet, hanem az egész világ számára.