Az amerikai vámintézkedések körüli jogi és politikai bizonytalanság új irányba tereli a brit gazdasági gondolkodást. Miközben az Egyesült Királyság tavaly kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, az újonnan bevezetett globális tarifák és a washingtoni jogi csatározások hatására a brit vállalatok egyre inkább az Európai Unió felé fordulnak stabilabb, kiszámíthatóbb partnerségek reményében.
Új amerikai vámok, új európai dilemmák
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság múlt pénteken alkotmányellenesnek minősítette Donald Trump korábbi vámintézkedéseinek jelentős részét. Az elnök válaszul új, 10 százalékos globális tarifákat vezetett be, amelyek kedden léptek hatályba, és ígérete szerint hamarosan 15 százalékra emelkedhetnek – egyelőre meghatározatlan időponttól.
Bár Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő és maga Trump is arra figyelmeztetett, hogy senki ne merje felmondani a már megkötött kereskedelmi megállapodásokat, a brit kormány nem zárta ki az ellenlépéseket. Az Európai Unió pedig befagyasztotta egyes jóváhagyási folyamatait, amíg nem kap egyértelmű magyarázatot Washingtonból.
A bizonytalanság különösen érzékenyen érinti az Egyesült Királyságot, amely a Brexit után új kereskedelmi egyensúlyt próbál kialakítani a globális gazdaságban.
A brit vállalatok Európa felé fordulnak
A brit üzleti érdekképviseletek szerint a cégek egyre inkább kiszámítható kereskedelmi partnereket keresnek – és ebben az Európai Unió stabilabb opciónak tűnik.
William Bain, a Brit Kereskedelmi Kamara (BCC) kereskedelempolitikai vezetője szerint az amerikai irány kiszámíthatatlansága komoly terhet jelent a vállalkozásoknak. A BCC mintegy 50 ezer vállalatot képvisel, amelyek közül sok 12–18 hónapos szerződésekkel dolgozik, miközben senki sem tudja, milyen vámok lesznek fél év múlva.
Emma Rowland, az Institute of Directors (IoD) kereskedelempolitikai tanácsadója – amely közel 20 ezer üzleti vezetőt képvisel – egyetért azzal, hogy az Egyesült Államok egyre kiszámíthatatlanabb partner, ugyanakkor figyelmeztetett: az EU gazdasági növekedésével kapcsolatban is maradtak aggályok.
A vállalatok ezért:
diverzifikálják beszállítói láncaikat,
csökkentik amerikai kitettségüket,
újragondolják az Egyesült Államok stratégiai szerepét exportpiacaik között.
A BCC becslése szerint az új vámok 12 hónap alatt 2–3 milliárd font többletköltséget okozhatnak a brit gazdaságban.
Ezeket az ágazatokat érintheti leginkább a vámtarifa-emelés
Trump új vámtarifái különösen az alábbi szektorokat érinthetik érzékenyen:
élelmiszer- és italipar,
ruházati és lábbeli szektor,
elektromos termékek,
ipari áruk.
A brit kormány ugyanakkor jelezte: az autó-, acél- és gyógyszeriparra vonatkozó brit–amerikai megállapodások többsége várhatóan változatlan marad, de a tárgyalások még nem zárultak le.
Roberta Metsola Londonban: „Közös érdek a szorosabb EU–UK kapcsolat”
A gazdasági bizonytalanság közepette Londonba látogatott Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki a brit–uniós kapcsolatok erősítése mellett érvelt.
Idén tíz éve, hogy az Egyesült Királyság a kilépés mellett döntött az Európai Unióból. Metsola szerint ez az évtized lehetőséget adott arra, hogy mindkét fél felismerje: a jövőnek pragmatikus, a jelen realitásaira építő együttműködésen kell alapulnia. Beszédében hangsúlyozta: egy „lángoló világnak” tűnő geopolitikai környezetben a stabil partnerség minden fél érdeke.
Ukrajna, biztonság és közös fellépés
Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, sokan gyors összeomlást jósoltak. Négy évvel később Ukrajna továbbra is kitart – részben azért, mert Európa és az Egyesült Királyság összehangolt szankciókkal és támogatással lépett fel.
Yvette Cooper brit külügyminiszter az EU-tagállamok képviselőivel együtt Kijevben vett részt az orosz invázió negyedik évfordulóján, jelezve: a biztonság kérdése elválaszthatatlan.
A tavaly megkötött EU–UK Biztonsági és Védelmi Partnerség hivatalosan is rögzítette azt, amit az események már bizonyítottak: a kibertámadások, az űrtechnológia és az európai agresszió nem ismer határokat.
Gazdaság, innováció és fiatalok: túl a biztonságpolitikán
Az együttműködés nem csupán katonai vagy geopolitikai kérdés. A brit tudósok és startupok a Horizon Europe programon keresztül közös projekteken dolgoznak európai partnereikkel – az orvosi áttörésektől a műholdas rendszerekig és a mesterséges intelligenciáig.
Az is eldőlt, hogy az Egyesült Királyság 2027-től újra csatlakozik az Erasmus+ programhoz, ami a fiatal generációk számára nyit új lehetőségeket.
Az energiaügyi koordináció, az élelmiszer-kereskedelem adminisztratív terheinek csökkentése és a karbonpiacok összekapcsolása mind olyan lépések, amelyek közvetlenül hatnak a vállalatok beruházási döntéseire, a bérekre és a fogyasztói árakra.
Metsola szerint a hangsúlynak most azon kell lennie, „ami működik”. Az EU továbbra is az Egyesült Királyság legnagyobb kereskedelmi partnere, míg London Európa egyik vezető biztonságpolitikai szereplője maradt. A földrajz nem változott – még ha a politika igen.
A globális gazdaság egyre versengőbb és kiszámíthatatlanabb. Ebben a környezetben azok az országok járnak jobban, amelyek közös értékeik és érdekeik mentén együtt cselekszenek.
A következő évek kulcskérdése így nem az lesz, hogy újranyissák-e a Brexit-vitát, hanem az, hogy képes-e az Egyesült Királyság és az Európai Unió egy olyan stratégiai partnerséget kialakítani, amely megfelel a 21. század gazdasági és biztonsági kihívásainak – különösen az amerikai kereskedelempolitika változékonyságának árnyékában. Forrás