Az Egyesült Királyságban ötéves csúcsra nőtt a munkanélküliségi ráta, miközben a bérnövekedés tovább lassult – derül ki a friss hivatalos adatokból. A számok erősítik azokat a várakozásokat, hogy a Bank of England már a következő hónapban a kamatcsökkentés mellett dönthet.
A brit statisztikai hivatal, az Office for National Statistics (ONS) közlése szerint a munkanélküliségi ráta a decemberrel záruló három hónapban 5,2 százalékra emelkedett az előző, novemberrel zárult időszak 5,1 százalékáról. Ez a legmagasabb szint 2021 januárja óta, és a pandémiás időszakon kívül több mint egy évtizedes csúcsot jelent.
A vártnál rosszabb adat, növekvő elbocsátási hullám
A legtöbb közgazdász arra számított, hogy a ráta 5,1 százalékon marad. Az adóhatósági adatok (HMRC) azonban további leépítések előkészítésére utalnak, miközben iparági felmérések szerint a vállalatok többsége továbbra is visszafogott felvételi tervekkel számol.
Sanjay Raja, a Deutsche Bank vezető brit közgazdásza szerint „az adatok arra utalnak, hogy még lehet tér a munkanélküliség további emelkedésére, mielőtt elérné ciklikus csúcsát”. Hozzátette: a friss számok tovább erősítik a kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozásokat.
A következő munkanélküliségi adatot március 19-én teszi közzé az ONS – ugyanazon a napon, amikor a jegybank monetáris tanácsa szavazhat az irányadó kamat esetleges csökkentéséről a jelenlegi 3,75 százalékról. A döntés szempontjából kulcsfontosságú lesz a február 18-án érkező inflációs jelentés is.
Lassuló bérnövekedés, reálbérek stagnálása
Az ONS közölte: a bérek éves növekedése a vártnál is jobban 4,2 százalékra lassult a decemberrel záruló negyedévben, szemben a korábban 4,4 százalékra becsült adattal. Az inflációval korrigálva a bérek mindössze 0,8 százalékos reálnövekedést mutattak.
A magánszektorban a bérek növekedése gyakorlatilag már csak az inflációval azonos ütemű, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiac lendülete szinte teljesen megtorpant.
Több álláshely, de még több álláskereső
Az üres álláshelyek száma mindössze 2 ezerrel, 726 ezerre emelkedett a januárral záruló három hónapban. Azonban a növekvő munkanélküliség miatt egyre több aktív álláskereső jut egy-egy pozícióra.
Liz McKeown, az ONS gazdasági statisztikákért felelős igazgatója szerint „több korábban inaktív személy kezdett aktívan munkát keresni”. Hozzátette: az egy álláshelyre jutó munkanélküliek száma a járvány utáni időszak új csúcsára emelkedett, miközben az elbocsátások is emelkedő trendet mutatnak.
Márciusban jöhet az első kamatvágás?
Thomas Pugh, az RSM UK vezető közgazdásza szerint a decemberi munkanélküliségi adat, a lassuló magánszektorbeli bérnövekedés és a januári csökkenő bérlistás foglalkoztatottság egyaránt a márciusi kamatcsökkentés irányába mutat.
„Egy kedvező inflációs adat elegendő lehet ahhoz, hogy megpecsételje a döntést” – fogalmazott, hozzátéve: akár egy újabb nyári kamatvágás sem kizárt, bár a jegybanknak óvatosan kell eljárnia a még mindig viszonylag magas bérdinamika miatt.
Különösen a fiatalok helyzete romlik
A munkaerőpiac szélesebb körű állapotáról a Indeed vezető közgazdásza, Jack Kennedy úgy nyilatkozott: a cégek továbbra is kivárnak az új munkaerő felvételével, különösen a pályakezdő pozíciók esetében.
„A munkáltatók óvatosak szinte minden ágazatban. Magasabb bérköltségekkel, gyenge üzleti bizalommal és tartós növekedési bizonytalansággal szembesülnek, ezért visszafogják a junior felvételeket” – mondta.
Ez különösen a fiatalokat érinti hátrányosan: a pályakezdési lehetőségek beszűkülése tartós hatással lehet a későbbi keresetekre és karrierlehetőségekre, amit már most a fiatalok körében emelkedő munkanélküliségi ráta jelez.
Gyengülő munkaerőpiac, kulcsfontosságú hetek
Az adatok összességében azt mutatják, hogy a brit munkaerőpiac 2025 végére érezhetően meggyengült. A következő hetek inflációs és foglalkoztatási számai döntő szerepet játszhatnak abban, hogy a Bank of England megkezdi-e a monetáris lazítást.
A piacok egyre inkább arra számítanak, hogy a jegybank már tavasszal lép – a kérdés már csak az, mennyire gyors és milyen ütemű lehet a kamatcsökkentési ciklus az Egyesült Királyságban. Forrás