Egy friss, a brit kormány megbízásából készült jelentés szerint az Egyesült Királyság gyümölcs- és zöldségtermesztő ágazata csökkenthetné az idénymunkások kizsákmányolását, ha a gazdák és a kereskedelmi láncok átvállalnák a külföldről érkező munkások utazási és vízumköltségeit.
A Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (Defra) számára készített tanulmány a növekvő számú vád és bírósági ügy nyomán született meg, amelyek szerint a szezonális munkavállalói vízummal Nagy-Britanniába érkező dolgozók emberi jogai sérülnek. Egy indonéz munkás például jogi útra terelte az ügyét, embertelen munkakörülményekre hivatkozva.
Eladósodott idénymunkások: akár több ezer font is lehet az indulás ára
Évente tízezrek érkeznek hat hónapos vízummal olyan távoli országokból, mint Chile vagy a Fülöp-szigetek, de sokan már az utazás előtt jelentős adósságot halmoznak fel. A tanulmány szerint a munkavállalók 70%-a kénytelen hitelt felvenni a vízumhoz és az utazáshoz, ami sebezhetővé teszi őket kizsákmányolással szemben.
Jelenleg csak néhány toborzó cég rendelkezik a brit Belügyminisztérium engedélyével, hogy munkaerőt közvetítsen a farmokra, és ők állítják ki a vízumhoz szükséges támogatási igazolást. Ennek költségeit azonban a munkavállalók fizetik, beleértve a repülőjegyet is.
Négy lehetséges modell: a költségeket ne a dolgozók fizessék
A Defra által megrendelt tanulmány, amelyet az Alma Economics készített, négy alternatív megoldást vázol fel az ún. „munkáltató fizet” elv (Employer Pays Principle) bevezetésére:
A toborzók fizetnék a költségeket, amelyeket magasabb díjakkal hárítanának a farmokra.
A toborzók előre fizetnének, majd állami vagy ágazati alapból visszaigényelhetnék a költségeket.
A dolgozók megelőlegeznék az összeget, de az Egyesült Királyságba érkezve visszatérítést kapnának.
A toborzók által fizetett költségeket a teljes ellátási láncon keresztül – farmokon, szupermarketeken át – a fogyasztók viselnék.
A jelentés szerint egy idénymunkás teljes költsége 850 és 1500 font között mozog, amelyet a munkáltatók fizetnének meg, csökkentve ezzel az adósságspirálba kerülés esélyét.
Minimális árnövekedés, jelentős társadalmi haszon
A tanulmány szerint, ha a munkáltatók vállalnák a toborzási költségeket, összesen 43,1 millió fontba kerülne, de ezzel 18 200 munkás adósságát lehetne megszüntetni. A fogyasztókra gyakorolt hatás minimális lenne: hetente 1-3 penny többletkiadás gyümölcsökre és zöldségekre.
Az egyik szezonális munkás, a dél-afrikai Elize (álnevén) elmondta, hogy évente közel 2000 fontot kell kölcsönkérnie ismerőseitől az utazásra, gyakran 20%-os kamattal. Szerinte, ha ezek a költségek nem őt terhelnék, elkerülhetné az éhezést és a folyamatos eladósodást.
A gazdák ellenzik, a szupermarketek támogatják
A tanulmány szerint a gazdák többsége nem támogatja a munkavállalók költségeinek átvállalását, mivel attól tartanak, hogy ez gyengítené a „munkakedvet” – jelenleg a dolgozók motiváltak, hogy gyorsan ledolgozzák adósságaikat.
Ezzel szemben a szupermarketek többsége és egyes toborzók is támogatják az „Employer Pays Principle” bevezetését.
Jogvédők: A kormánynak cselekednie kell
Az Egyesült Királyság független modern rabszolgaság elleni biztosa, Eleanor Lyons felszólította a kormányt a mielőbbi intézkedésekre:
„Ez rendkívül káros hatással van azokra, akiket túlórára kényszerítenek, eladósodnak, és megalázó körülmények között kénytelenek dolgozni. A kormány kötelessége, hogy nagyobb védelmet biztosítson számukra.”
A Nemzeti Gazdaszövetség (NFU) szóvivője közölte, hogy tudnak a tanulmányról, és várják annak részletes nyilvános bemutatását. Hozzátették:
„Az idénymunkások elengedhetetlenek az Egyesült Királyság élelmiszer-ellátásához, különösen a gyümölcs- és zöldségtermesztésben.”
Összegzés
A Defra által megrendelt tanulmány új lehetőségeket vázol fel a munkaerő-kizsákmányolás csökkentésére, amelyre a jelenlegi brit rendszer érezhetően nem nyújt elegendő garanciát. Bár a kormány egyelőre nem tervezi a költségviselés átalakítását, az ágazati szereplők egy része és a jogvédők egyértelműen támogatják a változást. Forrás