Nagy-Britannia „Brexit utáni bezárkózó korszaka” lezárult – erről beszél Keir Starmer miniszterelnök a világ vezetői előtt, amikor szombaton felszólal a Munich Security Conference színpadán. Starmer szerint Európának erősebb biztonsági együttműködésre van szüksége, miközben csökkenteni kell a túlzott függést Donald Trumptól.
A brit kormányfő megszólalása azt követi, hogy Trump elnök többször is felvetette Grönland „átvételének” lehetőségét Dániától, ami komoly feszültséget keltett az Egyesült Államok és Európa között. Starmer beszédében Európát „szunnyadó óriásnak” nevezi, amely gazdasági és katonai erejével képes lenne megvédeni magát – ha képes lenne jobban együttműködni.
„A befelé fordulás ma egyenlő lenne a megadással”
A miniszterelnök a legviharosabb hete után – amely során még leváltási kísérlettel is szembe kellett néznie – világossá teszi: a Brexit idején követett elszigetelődő politika a jelenlegi globális helyzetben már nem opció. Beszédében arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Királyság korábbi befelé fordulása „feladással érne fel” egy olyan korszakban, amikor Európa biztonsága soha nem volt ennyire törékeny.
Feszültségek az Egyesült Államokkal
A konferencián tavaly nagy vihart kavart JD Vance amerikai alelnök felszólalása, amelyben azzal vádolta Európát, hogy eltávolodik „alapvető értékeitől”, és szerinte a kontinens legnagyobb fenyegetése nem Oroszország vagy Kína, hanem „a belső bomlás”.
Azóta Trump újabb hullámokat vetett Európában: Grönland mellett több európai vezetőt is sértő kijelentésekkel illetett, valamint hamisan azzal vádolta a NATO európai tagjait – köztük az Egyesült Királyságot –, hogy nem vállaltak érdemi szerepet az afganisztáni háborúban. A konferenciára érkezve az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio, már egy „új geopolitikai korszakról” beszélt.
Európai autonómia, de Amerika továbbra is szövetséges
Starmer hangsúlyozni fogja: az általa felvázolt európai biztonsági vízió nem az Egyesült Államok kivonulását jelenti, hanem nagyobb európai felelősségvállalást.
„Európa gazdaságai tízszer akkorák, mint Oroszországé. Jelentős védelmi képességeink vannak” – mondja majd, hozzátéve, hogy ezek gyakran nem adják ki a teljes erejét az együttműködés hiánya, a párhuzamosságok és a kapacitáshiány miatt.
A brit miniszterelnök szorosabb védelmi együttműködést sürget az Egyesült Királyság és az EU között, közös európai hadiipari bázis kialakításával, amely „felpörgetheti a védelmi termelést”.
Megrekedt tárgyalások és belpolitikai üzenetek
A beszéd kevesebb mint három hónappal azután hangzik el, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Nagy-Britannia csatlakozásáról az EU új, 150 milliárd eurós védelmi alapjához, a pénzügyi feltételek miatti viták következtében.
Starmer élesen bírálja a Reform UK pártot és a Green Party politikáját is, amelyeket „könnyű válaszokat áruló szélsőségeknek” nevez. Szerinte ezek az irányzatok „megosztottsághoz, majd kapitulációhoz” vezetnének, és „ismét kialudnának a fények Európában”.
Francia–német–brit egyeztetés Münchenben
A konferencia előtt Starmer háromoldalú tárgyalásokat folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral, ahol a védelmi együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
„Nincs brit biztonság európai biztonság nélkül, és nincs európai biztonság brit biztonság nélkül” – fogalmazott.
Sötét jövőkép a müncheni jelentés szerint
A konferencián bemutatott Munich Security Report 2026 lesújtó képet fest a világról. A jelentés szerint a nemzetközi rend egy „pusztító kalapács politikájának” korszakába lépett, amelyben az Egyesült Államok vezette, 1945 utáni világrend alapjai is veszélybe kerültek.
Konzervatív bírálat: „szuverenitásfeladás”
A brit ellenzék részéről Priti Patel árnyék-külügyminiszter élesen támadta a miniszterelnököt, azzal vádolva, hogy „újra és újra feladja a brit szuverenitást”, és túlságosan közel vinné az országot az EU-hoz.
Patel szerint Nagy-Britanniának inkább hídszerepet kellene betöltenie az Egyesült Államok és Európa között, nem pedig választania a felek között. A müncheni beszéd így nemcsak Európa jövőjéről szól, hanem arról is, merre tart Nagy-Britannia a Brexit utáni világban – és milyen árat hajlandó fizetni a biztonságáért. Forrás: Independent