Sir Keir Starmer brit miniszterelnök élesen bírálta Donald Trump amerikai elnököt, miután valótlannak bizonyuló kijelentésekkel kérdőjelezte meg a NATO – köztük a brit hadsereg – szerepét az afganisztáni háborúban. Trump azt állította, hogy a szövetséges csapatok „távol maradtak a frontvonaltól”, ami felháborodást váltott ki a brit politikai életben és a veteránok körében.

A kormányfő szóvivője szerint az amerikai elnök „tévesen és elfogadhatatlan módon kisebbíti a NATO-erők, köztük a brit katonák szerepét Afganisztánban”, hozzátéve: szolgálatuk és áldozatuk „soha nem merül feledésbe”.
„Szégyenletes kijelentések”
A bírálók élére állt a brit Királyi Haditengerészet korábbi vezetője is. Lord West admirális, egykori első tengeri lord, aki az afganisztáni hadműveletek tengeri részét koordinálta, „szégyenletesnek” nevezte Trump szavait. Az Independentnek nyilatkozva így fogalmazott:
„Ez egyszerűen nem igaz, és különösen felháborító egy szövetséges ország államfőjétől.”
John Healey védelmi miniszter emlékeztetett: az Afganisztánban elesett brit katonák „hősök voltak, akik életüket adták hazájuk szolgálatában”. Al Carns védelmi államtitkár – aki maga is öt szolgálati időszakot töltött Afganisztánban – arra kérte fel Trump kijelentéseinek híveit, hogy találkozzanak vele, valamint azokkal a családokkal, akik több mint 400 brit katona elvesztését gyászolják.
A számok mást mutatnak
A Help for Heroes veteránjótékonysági szervezet adatai szerint az afganisztáni konfliktusban – amely 2001-ben kezdődött – több mint 1100 nem amerikai koalíciós katona vesztette életét, döntő többségük NATO-tagállamokból. Az Egyesült Államok fegyveres erőinek több mint 2300 tagja halt meg a háború során.
Ennek ellenére Trump a Fox Newsnak azt mondta: „Azt fogják mondani, hogy csapatokat küldtek Afganisztánba… és küldtek is, de kicsit hátrébb maradtak, kicsit a frontvonalaktól távol.”
A brit politikai reakciók egyöntetűen elutasították ezt az állítást. Grant Shapps volt védelmi miniszter hangsúlyozta:
„A NATO-csapatok nem maradtak távol a fronttól. Brit és szövetséges erők harcoltak, véreztek és haltak meg az amerikai katonák oldalán – 457 brit katona soha nem tért haza.”
Sir Malcolm Rifkind, szintén volt védelmi miniszter szerint Trump „vagy nem ellenőrzi a tényeket, vagy tudatosan hazudik”, és ezzel nemcsak saját, hanem az Egyesült Államok hírnevét is rombolja.
Az 5. cikkely és a 9/11 emléke
Stephen Kinnock gondozási miniszter arra emlékeztetett: a NATO 5. cikkelyét – amely szerint egy tag elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül – mindössze egyszer alkalmazták, mégpedig az Egyesült Államok megsegítésére a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.
„Számos brit és európai NATO-katona adta életét amerikai vezetésű missziókban Afganisztánban és Irakban” – mondta Kinnock, hozzátéve, hogy Trump kijelentései „mélyen kiábrándítóak”.
Gyászoló családok reakciója
A vita nemcsak politikai szinten váltott ki indulatokat. Lucy Aldridge, akinek 18 éves fia, William Afganisztánban halt meg, azt mondta: Trumpnak „semmiféle együttérzése nincs azok iránt, akik nem őt szolgálják”. A Mirrornek nyilatkozva kijelentette: az amerikai elnök szavai „rendkívül felkavaróak”.
Pártokon átívelő elítélés
Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője „teljes képtelenségnek” nevezte Trump állításait, míg Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője így fogalmazott: „Trump ötször kerülte el a katonai szolgálatot. Hogy meri megkérdőjelezni mások áldozatát?”
Ben Obese-Jecty konzervatív képviselő, aki kapitányként szolgált Afganisztánban, elmondta: saját szemével látta a brit katonák áldozatvállalását Sanginban, ahol súlyos veszteségeket szenvedtek el – csakúgy, mint az amerikai tengerészgyalogosok.
Calvin Bailey munkáspárti képviselő, volt RAF-tiszt, aki amerikai különleges egységekkel szolgált Afganisztánban, arra figyelmeztetett: bár az első reakció a harag, a nemzetközi kapcsolatok hosszabb életűek egy-egy vezetőnél.
„Trump egy ember. Mögötte 300 millió amerikai áll, akik közül a legtöbben nem értenek vele egyet. Amerikaiakkal szolgáltam, a barátaim. Ők is azt mondták: emelkedjünk felül ezen.”
Az ügy újra rávilágított arra, milyen érzékeny kérdés a katonai áldozatvállalás emléke, különösen a NATO-szövetségesek közötti politikai feszültségek idején. Forrás


