A fix hosszúságú büntetést töltő elítéltek már akár a büntetésük egyharmadának letöltése után is átkerülhetnének az utógondozási szakaszba – feltéve, hogy jó magaviseletet tanúsítanak. Ellenkező esetben marad a korábbi gyakorlat, miszerint a büntetés felénél szabadulhatnak leghamarabb.
A javasolt „előrehaladási modell” (earned progression model) szerint az elítéltek három szakaszon mennének keresztül:
Börtönidőszak – ahol jutalmazzák a megfelelő viselkedést.
Utógondozási szakasz – szigorú felügyelet és feltételek melletti közösségi élet.
Kockázati szakasz – nincs közvetlen felügyelet, de bármikor visszahívhatók börtönbe.
Ez a modell olyan elítéltekre is vonatkozhatna, akik szexuális bűncselekményekért vagy családon belüli erőszakért kaptak szabadságvesztést.
A nők elleni erőszak kezelése és áldozatvédelem
A jelentés kiemeli, hogy:
Bővíteni kell a családon belüli erőszakra szakosodott bíróságok számát.
Több elkövetőt kell nyomkövetővel felszerelni.
A bírói gyakorlatban világosabban kell azonosítani az ilyen bűncselekmények elkövetőit, hogy megfelelő kezelést kapjanak.
A BBC úgy értesült, hogy a javaslatok elfogadása akár tízezrekkel növelheti a nyomkövetés alatt álló személyek számát, amely további nyomást gyakorolna a már most is túlterhelt probációs szolgálatra.
Probációs tisztek: „Már most is alig bírjuk”
Egy névtelenül nyilatkozó probációs tiszt a BBC-nek azt mondta: „Már most is alig bírjuk a munkamennyiséget, fogalmam sincs, mi lesz, ha ezt tényleg bevezetik. Lehet másik munka után nézek.”
Volt elítélt: a rendszer nem működik
William Morey, akit 1988-ban ítéltek el gyilkosságért, és évtizedeket töltött börtönben, a következőképp nyilatkozott a BBC-nek:
„A börtönök nem működnek, mert nincs elég személyzet. Megdöbbentő a testi sértések és az erőszak mértéke. A kérdés inkább az, milyen segítséget kapnak ezek az emberek a közösségben?”
„Bátorság kell a reformhoz” – figyelmeztetés a kormánynak
Anglia és Wales rendelkezik Nyugat-Európa egyik legmagasabb börtönnépességével. A jelentés szerint a túlzsúfoltság legfőbb oka, hogy a kormányzatok évtizedek óta a „kemény fellépés a bűnözés ellen” jelszavát követve egyre több embert zártak börtönbe – még akkor is, ha az adatok szerint ez nem csökkentette a visszaesés mértékét.
David Gauke figyelmeztetett: ha nem történik gyors és radikális változás, már jövő tavasszal elfogyhatnak a helyek a brit börtönökben.
„A mostani javaslatcsomag célja nemcsak a börtönnépesség csökkentése, hanem a visszaesés mérséklése és az áldozatok védelme is. Arra kérem az igazságügyi minisztert és a miniszterelnököt, hogy bátran lépjenek.”
Társadalmi szervezetek is támogatják a változást
Andrea Coomber KC, a Howard League elnöke, üdvözölte a közösségi büntetések bővítésére vonatkozó javaslatokat. Mint mondta:
„Sokkal hatékonyabb lenne, ha az elítéltek a közösségben töltenék a büntetésüket, hozzáféréssel képzésekhez, lakhatási és családi támogatáshoz – ezek bizonyítottan csökkentik a visszaesés esélyét.”
A kormány részletes válasza a javaslatokra a közeljövőben, egy új büntetőjogi törvénycsomag keretében várható. Forrás