Az Egyesült Királyság belügyminisztere napokon belül bemutatja az elmúlt évtizedek legnagyobb menekültügyi reformját. A változtatások a dán rendszer mintájára készülnek – Dániában található Európa egyik legszigorúbb bevándorlási politikája, amely jelentősen csökkentette az országba érkező menedékkérők számát.
A brit kormány abban bízik, hogy a dánoknál bevált gyakorlatok alkalmazásával visszaszorítható lesz a kis csónakokkal érkezők növekvő száma, és könnyebb lesz eltávolítani azokat, akiknek nincs joguk az országban maradni.
Miért akarja a brit kormány Dániát másolni?
Az elmúlt hónapokban felerősödött a társadalmi elégedetlenség a bevándorlással szemben. A La Manche csatornán át érkezők száma tovább nőtt, miközben a Franciaországgal kötött visszatoloncolási egyezmény sem hozta a várt eredményeket. Idén már 37 575 ember érkezett kis csónakokkal november 6-ig.
Shabana Mahmood, a brit belügyminiszter, a munkáspárt pártkonferenciáján azt mondta, hogy „bármit megtesznek” a határok feletti kontroll visszaszerzéséért. A dán modell pedig különösen azért keltette fel a kormány figyelmét, mert:
2024-ben 40 éves mélypontra csökkent a menedékkérelmek száma Dániában,
az elutasított kérelmezők 95%-át sikerült eltávolítani az országból.
A brit hivatalnokok delegációja a múlt hónapban Koppenhágában járt, hogy részletesen megismerje az ottani intézkedéseket.
Milyen intézkedéseket vehet át a brit kormány?
Bár a brit belügy még nem közölt részleteket, több dolgot is vizsgálnak:
1. Szigorúbb családegyesítési szabályok
Dániában a menekültek csak minimum 24 éves korú partnerüket hozhatják magukkal.
A cél: megakadályozni a kényszerházasságokat.
2. Ideiglenes tartózkodási engedélyek
Dániában a legtöbb menekült nem kap végleges státuszt, csak ideiglenes tartózkodást. Ha a származási ország biztonságosnak minősül, visszavonhatják a védelmet — még több év után is.
3. Megélhetési és munkavállalási feltételek
A letelepedéshez szükséges például:
teljes munkaidős állás,
3 évig nem lehet szociális támogatást igénybe venni,
pénzügyi garancia letétele,
nyelvvizsga teljesítése.
4. Lakhatási integrációs szigorítások
Dániában még arra is van törvény, hogy lebontják azokat a lakótömböket, ahol a lakók több mint fele „nem nyugati hátterű”. Az ilyen területeken élő menekültek nem jogosultak családegyesítésre. A brit kormány várhatóan nem megy ennyire messzire, de több elemét átveheti a dán integrációs modellnek.
Miért gondolja a brit kormány, hogy erre szükség van?
A belügyminiszter szerint az Egyesült Királyság a „menedékkérők egyik fő célpontjává” vált. Ezt azonban sokan vitatják. A Refugee Council szerint a menedékkérők gyakran azért választják Britanniát, mert:
beszélnek angolul,
vannak itt családtagjaik, barátaik,
könnyebb új életet kezdeni.
A kormány viszont úgy véli: a jelenlegi rendszer túl könnyen kijátszható, és visszaélésekre ad lehetőséget.
Heves politikai vita a kormánypárton belül
A reform a kormánypárton belül is megosztottságot okozott:
A képviselők egyik fele szerint erősebb fellépésre van szükség.
A baloldali csoportok viszont attól tartanak, hogy a dán modell átvétele túl szélsőséges irányba viszi a kormányt.
Nadia Whittome, baloldali képviselő így reagált:
„Ez zsákutca – erkölcsileg, politikailag és választásilag is. Ezek szélsőjobboldali politikák.”
Clive Lewis szerint a kormány túl közel kerül a Reform UK narratívájához:
„Ha egy progresszív párt átveszi az ellenfelei logikáját, csak normalizálja az autoriter jobboldalt.”
Mások, például Gareth Snell, épp ellenkezőleg látják:
„Ha ez segít igazságosabbá és bizalmat érdemlővé tenni a rendszert, akkor megéri megvizsgálni.”
A változtatások kulcsfontosságúak lehetnek:
Szigorúbb szabályok jöhetnek az családegyesítésben,
nehezebbé válhat az országban a letelepedett státusz megszerzése,
nagyobb hangsúly lesz a munkavállaláson és nyelvtudáson,
potenciális hatásai lehetnek a lakhatási körülményekre.
A részletek a jövő héten derülnek ki, amikor a kormány hivatalosan ismerteti a reformcsomagot. Forrás