"Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra, hogy háborús helyzet alakulhat ki akár közvetlenül az ország területén is"

Az Egyesült Királyságnak aktívan készülnie kell arra a lehetőségre, hogy az ország akár közvetlenül is háborús helyzetbe kerülhet. Erre figyelmeztet a brit kormány frissen közzétett nemzetbiztonsági stratégiája.

"Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra, hogy háborús helyzet alakulhat ki akár közvetlenül az ország területén is"

A dokumentum szerint a világ jelenleg egy olyan korszakban van, amelyet egyre inkább a konfliktus és a biztonságot fenyegető erők határoznak meg. A stratégia első számú példaként Oroszország Ukrajna elleni háborúját említi, mint a „legnyilvánvalóbb és legsürgetőbb” veszélyt.

„Egész társadalomra kiterjedő összefogásra” van szükség

A jelentés hangsúlyozza, hogy az ország biztonságának növelése „mindenki közös felelőssége”, és a jövőben egyre inkább együttműködésre lesz szükség az állampolgárok, intézmények és szövetségesek között.

A stratégia közzététele egy időben történt a NATO-csúcs megkezdésével Hollandiában, ahol a 32 tagállam várhatóan vállalja, hogy 2035-ig a bruttó nemzeti jövedelem 5 százalékát fordítja biztonsági kiadásokra – ebből 3,5% katonai költségvetés, 1,5% pedig tágabb biztonsági célokra megy majd.

Fenyegetések: Kiber-, biológiai, gazdasági és információs támadások

A brit kabinetiroda minisztere, Pat McFadden a parlamentben elmondta: a stratégia világosan és reálisan értékeli a kihívásokat, amelyekkel az ország szembesül. A célok közé tartozik a határvédelem megerősítése, a szövetségesekkel való szorosabb együttműködés, valamint a brit képességek fejlesztése hajóépítés, atomenergia és mesterséges intelligencia területén.

A kormány 1 milliárd fontot különít el egy új országos biobiztonsági központi hálózat kiépítésére, amely a biológiai támadásokkal szembeni védekezést erősítené.

A stratégia kiemeli: csökkenteni kell az Egyesült Királyság függését másoktól, mivel az ellenséges államok már jelenleg is kísérletet tesznek arra, hogy zsarolással, befolyásolással, dezinformációval vagy kiberakciókkal nyomást gyakoroljanak a britekre.

Példaként szerepel iráni ellenséges tevékenység brit területen, valamint olyan fenyegetések, mint merényletkísérlet, megfélemlítés, kémkedés, szabotázs és a demokratikus intézményrendszer aláásása.

Kína: együttműködés, de biztonsági vonalak mentén

McFadden elmondta: Kínával kapcsolatban is „reális szemléletre” van szükség. A stratégia szerint a brit kormány továbbra is együtt kíván működni, ahol lehet, de nem hajlandó kompromisszumra, ha a nemzetbiztonságról van szó.

A külügyminiszter, David Lammy ezután a parlamentben részletezte a kormány Kína-auditját, amely az Egyesült Királyság és Peking kapcsolatát vizsgálta. Bár a jelentés titkos, Lammy összegzése szerint Kína „komoly és kitartó fenyegetést jelent”, ám gazdasági súlyával számolni kell.

„Nem együttműködni Kínával nem opció” – mondta Lammy, hangsúlyozva, hogy a brit külpolitika „progresszív realizmuson” alapul: elfogadja a világ valóságát, nem pedig az elképzelt ideákat.

Kritikák a konzervatív oldalról

Priti Patel, a Konzervatív Párt árnyékkülügyminisztere szerint a jelentés nem vázol fel „semminemű komoly stratégiai keretrendszert”, és úgy véli, a kormány túl engedékenyen viszonyul Kínához.

„Nyilvánvaló, hogy a kormány Kínához fordult segítségért a brit gazdaság hanyatlásának orvoslására” – fogalmazott Patel.  Forrás