Volt idő, amikor erre a kérdésre egyszerű volt válaszolni. Magyarnak lenni azt jelentette, hogy ideiglenesen máshol élünk. Hogy „kint vagyunk”, dolgozunk, gyűjtünk, majd egyszer hazamegyünk. Ma ez már nem ilyen egyértelmű. Egyre több magyar él évek, akár évtizedek óta külföldön – Angliában, Németországban, Ausztriában vagy máshol – és közben a „magyar” szó jelentése is átalakult.
Két világ között, egyikben sem teljesen
A külföldön élő magyar gyakran érzi úgy, hogy két ország között rekedt.
Otthon már azt mondják rá: „te már nem itt élsz, nem tudhatod”.
Külföldön pedig hiába beszéli a nyelvet, dolgozik, adót fizet – mégis „a magyar”. Ez az állapot nem hangos, nem látványos, de nagyon is valós. Egyfajta belső kettősség, amit sokan nem tudnak pontosan megfogalmazni, mégis nap mint nap megélnek.
A magyarság már nem földrajzi kérdés
Ma magyarnak lenni külföldön nem attól függ, hogy hol élünk, hanem attól, mit viszünk magunkkal.
A gondolkodásmódot.
A humort.
Az ösztönös reakciókat.
Azt, hogy bizonyos dolgokra másképp érzékenyek vagyunk.
Sokan akkor döbbennek rá erre, amikor egy beszélgetés közepén hirtelen kimondják:
„Ezt csak egy magyar érti.”
Megváltozott kapcsolat az „otthonnal”
A távolság nemcsak kilométerekben mérhető. Megváltozik az időérzék, a kötődés, az érzelmi viszony is. Az otthon már nem feltétlenül az a hely, ahol élünk – hanem egy emlékekkel teli állapot. Egy hang, egy étel, egy szófordulat. Egy dal a rádióban vagy egy hirtelen felbukkanó gyerekkori emlék.
Sokan érzik úgy, hogy amikor hazalátogatnak, már nem ugyanaz az ország várja őket. És közben ők sem ugyanazok már, mint amikor elmentek.
Magyarnak lenni sokszor „csendes dolog”
Nem zászlólengetés. Nem hangos kijelentések.
Hanem apró, hétköznapi pillanatok:
– amikor magyar híreket olvasunk külföldről,
– amikor magyarul álmodunk,
– amikor egy idegen országban magyar szót hallunk, és ösztönösen odakapjuk a fejünket.
Ez a fajta magyarság nem feltűnő, mégis mély.
Egy új identitás születik
A külföldön élő magyar ma gyakran már nem választani akar két ország között. Nem „itt vagy ott”, hanem mindkettő egy kicsit. Ez az új identitás rugalmasabb, összetettebb, néha bizonytalanabb – de tapasztaltabb is. Több nézőpontot lát, több rendszert ismer, és gyakran kritikusabban gondolkodik. Ez nem eltávolodás a magyarságtól. Inkább egy új rétege.
És talán ez a válasz
Ma magyarnak lenni külföldön azt jelenti, hogy nem kell mindent elveszíteni ahhoz, hogy új életet építsünk.
Hogy lehet alkalmazkodni anélkül, hogy feladnánk önmagunkat.
És hogy a hovatartozás nem mindig egy hely – néha egy érzés.
Sokan nem tudják pontosan megfogalmazni, mit jelent számukra magyarnak lenni külföldön. De amikor erről olvasnak, bólintanak.
És talán ez a legpontosabb válasz.