A brit nyugdíjasok millióinak nyugdíját jelentősen befolyásoló rendszer eltörlését sürgeti egy meghatározó brit üzleti szervezet. A British Chambers of Commerce (BCC) szerint az állami nyugdíj úgynevezett háromszoros zárjának (triple lock) megszüntetése két év alatt több mint 3 milliárd font megtakarítást eredményezhetne, amelyet inkább a vállalkozások terheinek csökkentésére és a gazdasági növekedés ösztönzésére fordítanának.
A javaslat különösen érzékenyen érintheti a brit nyugdíjasokat, hiszen a triple lock jelenleg garantálja, hogy az állami nyugdíj minden évben a 2,5 százalékos minimum, az infláció vagy a bérek növekedése közül a legmagasabb mértékkel emelkedjen. Ha ezt a rendszert megszüntetnék, az állami nyugdíj jövőbeli emelkedése jóval kevésbé lenne kiszámítható, és bizonyos időszakokban jelentősen kisebb lehetne.
Több mint 500 fonttal nőhet a teljes állami nyugdíj
A jelenlegi előrejelzések szerint 2027 áprilisában a teljes brit állami nyugdíj éves összege valamivel több mint 500 fonttal emelkedhet. A teljes állami nyugdíj jelenlegi, éves szinten 12 547,60 fontos összegéről körülbelül 13 052 fontra nőhetne, ami mintegy 504 fontos éves növekedést jelentene azok számára, akik a teljes összeget kapják.
Ennek hátterében elsősorban a bérek várható, körülbelül 4 százalékos növekedése állhat. A triple lock ugyanis nem egyszerűen egy fix százalékos emelést jelent: mindig azt a három érték közül a legmagasabbat alkalmazzák, amelyet a 2,5 százalékos minimum, az infláció és a bérnövekedés ad.
A rendszer ugyanakkor egyre nagyobb terhet jelent a brit költségvetés számára. Az állami nyugdíj 2025/26-os pénzügyi évben várhatóan 146,1 milliárd fontba kerül, miközben hivatalos hosszú távú becslések szerint a kiadás GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi körülbelül 5 százalékról 2075-re csaknem 9 százalékra emelkedhet.
A nyugdíjasok pénzéből támogatnák a vállalkozásokat
A British Chambers of Commerce most azt javasolja, hogy a háromszoros nyugdíjzár helyett az állami nyugdíj emelését kizárólag az inflációhoz kössék. Az így felszabaduló források egy részét a szervezet szerint a munkáltatói National Insurance-terhek csökkentésére lehetne fordítani, különösen a 25 év alatti munkavállalók esetében.
A BCC főigazgatója, Shevaun Haviland szerint a kormánynak inkább a vállalkozások működési költségeit kellene csökkentenie, hogy azok több munkahelyet, beruházást és gazdasági növekedést tudjanak létrehozni. Úgy fogalmazott, hogy a vállalkozások támogatása nem egyszerűen pénzkiadás, hanem olyan befektetés, amely később gazdasági eredményeket hozhat.
Haviland szerint a brit vállalkozásokra rakódó hazai szakpolitikai költségek az elmúlt évtizedben több mint 70 százalékkal emelkedtek. A szervezet ezért arra figyelmezteti a kormányt, hogy újabb adóterhek helyett a vállalkozások költségeit kellene mérsékelni, különben tovább romolhat az üzleti bizalom.
Fiatalok, kisvállalkozások és export áll a javaslat középpontjában
A BCC költségcsökkentési csomagot, a munkáltatói járulékok reformját és az exportőrök támogatását is sürgeti. A szervezet szerint Andy Burnhamnek és John Healey pénzügyminiszternek a rendelkezésre álló költségvetési mozgásteret célzott gazdaságélénkítésre kellene felhasználnia.
A javaslat része lenne a fiatalok munkába állásának támogatása, az üzleti ingatlanadók és az energiaköltségek csökkentése, valamint annak elősegítése, hogy több kis- és középvállalkozás tudjon külföldre exportálni. A BCC szerint ezek együtt olyan változást indíthatnának el, amely erősebb növekedést eredményezhet a brit gazdaságban.
Az Egyesült Államok felé is új exportlehetőségeket keresnek
A brit kormány és a Small Business Britain szeptember 8-án Londonban olyan rendezvényt tart, amelynek célja, hogy segítsen a kisvállalkozásoknak és vállalkozóknak megjelenni az amerikai piacon. A brit kis- és középvállalkozások 44 százaléka ugyanis az Egyesült Államokat tartja a legnagyobb lehetőségeket kínáló külföldi piacnak.
A brit kereskedelmi tárca szerint az amerikai export bővítése nemcsak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat erősítheti, hanem új üzleteket és munkahelyeket is teremthet. Eközben azonban a brit kormánynak egyre nehezebb egyensúlyt teremtenie a költségvetési kiadások, a gazdasági növekedés támogatása és az állami nyugdíjak finanszírozása között.
A háromszoros nyugdíjzár eltörlése jelenleg nem elfogadott kormányzati döntés, hanem a British Chambers of Commerce javaslata. Ha azonban a politikai döntéshozók valóban változtatnának a rendszeren, annak hatása hosszú távon a brit nyugdíjasok millióinak éves jövedelmén is érezhető lehetne.