Egyetlen megerősített esetben mutatták ki a kergemarhakór (BSE – bovin spongiform encephalopathia) ritka típusát egy essexi farmon – erősítette meg az Egyesült Királyság főállatorvosa.
A betegség a szarvasmarhák központi idegrendszerét támadja meg, végül az állat pusztulását okozva. A hatóságok szerint a beteg állatot humánus módon elaltatták, és nem került be az élelmiszerláncba, így a lakosságra nézve nincs egészségügyi kockázat.
A betegség ritka, de szigorúan figyelik
Dr. Christine Middlemiss, az Egyesült Királyság vezető állatorvosa szerint az esetet a szigorú rutinvizsgálatok során észlelték:
„Ez egy úgynevezett atípusos BSE-eset volt, amely spontán módon, szórványosan fordul elő, és nem fertőző. Az állat a farmon pusztult el, és a rutinszűrés során derült fény a betegségre. Ez is bizonyítja, hogy a betegségmegelőző rendszerünk működik.”
Az atípusos BSE eltér a klasszikus, takarmánnyal összefüggésbe hozott változattól, amely az 1990-es évek járványának okozója volt.
Nincs élelmiszerbiztonsági veszély
Dr. James Cooper, az Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (Food Standards Agency) élelmiszer-politikai igazgatóhelyettese így nyilatkozott:
„Nincs élelmiszerbiztonsági kockázat. A BSE elleni védekezésre szigorú intézkedések vannak érvényben, többek között a kockázatos szarvasmarha-szövetek (mint például a gerincvelő) kivonása az élelmiszerláncból, valamint az állati takarmányra vonatkozó tilalmak.”
Az ellenőrzést az Egyesült Királyság összes vágóhídján hivatalos állatorvosok és élelmiszer-higiéniai ellenőrök végzik. Cooper szerint a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy az élelmiszerbiztonság továbbra is elsődleges prioritás.
Visszatekintés: a 90-es évek kergemarhakór járványa
Az 1990-es évek elején az Egyesült Királyság volt a világjárvánnyá váló BSE-kitörés epicentruma. A járvány 1986-ban kezdődött, amikor az első két esetet azonosították. A kutatások szerint az állatok valószínűleg már az 1970-es években megfertőződhettek.
Az esetek 1992–93-ban tetőztek, ekkor heti közel 1000 új esetet regisztráltak, és körülbelül 180 ezer szarvasmarha fertőződött meg az évek során. A járvány megfékezése érdekében akkor a brit kormány több mint 4,4 millió állatot kényszerült levágni.
A legszigorúbb intézkedések között szerepelt:
Az idősebb, 30 hónapnál idősebb szarvasmarhák kizárása az emberi és állati élelmiszerláncból.
A gerincoszlop körüli húsrészek felhasználásának teljes tilalma, mivel ezek a részek hordozzák a betegséget okozó prionokat.
A gyors reagálásnak és a nemzetközi korlátozásoknak köszönhetően a BSE-esetek azóta rendkívül ritkák, és jellemzően csak egyedi, atípusos esetek formájában fordulnak elő.
Mit kell tudni a kergemarhakórról?
A kergemarhakór, más néven BSE, a szivacsos agyvelőgyulladások csoportjába tartozik, és a prionfehérjék hibás működéséből ered. Ezek a prionok az állatok agyában és idegrendszerében okoznak visszafordíthatatlan károsodást.
Az emberre átterjedő formája a Creutzfeldt–Jakob-kór (vCJD), de az 1990-es évek óta bevezetett szigorú ellenőrzési rendszereknek köszönhetően az ilyen átvitel rendkívül ritka, és jelenleg nincs jele közegészségügyi kockázatnak az új eset kapcsán.
Összegzés
Az essexi farmon felfedezett egyedi, nem fertőző BSE-eset nem jelent veszélyt sem az emberekre, sem az élelmiszer-ellátásra. A szigorú brit állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági ellenőrzések megfelelően működnek, és biztosítják, hogy hasonló járvány, mint az 1990-es években, ne ismétlődhessen meg.
A hatóságok nyugalomra intik a lakosságot: a helyzet ellenőrzés alatt van. Forrás