Az Egyesült Királyság védelmi minisztere, John Healey már nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy brit katonai repülőgépek részt vegyenek Irán elleni támadó műveletekben is, miközben egyre nő a feszültség a Közel-Keleten. A politikus ciprusi látogatása során beszélt arról, hogy a konfliktus gyorsan változó helyzete miatt a kormány kénytelen lehet módosítani katonai lépéseit.
A Sky News kérdésére Healey úgy fogalmazott: a kormány minden lehetőséget nyitva hagy.
„Amikor egy konfliktus körülményei változnak, készen kell állni arra is, hogy a saját lépéseinket ennek megfelelően alakítsuk” – mondta.
Új brit katonai egységek érkeznek a térségbe
A brit kormány már több katonai eszközt is a térségbe vezényelt. A védelmi miniszter elmondta, hogy:
drónok elleni rakétákkal felszerelt Wildcat helikopterek érkeznek Ciprusra,
a következő hetekben Type 45 légvédelmi romboló, a HMS Dragon is útnak indul,
valamint további katonai tervezők érkeznek a térségbe a szövetséges erők koordinálására.
A brit lépések célja hivatalosan továbbra is védekező jellegű, és a NATO-szövetségesekkel együttműködésben történik.
„Minden intézkedésünk védelmi jellegű, jogszerű, és a szövetségeseinkkel összehangolt” – hangsúlyozta Healey.
Dróntámadás érte a brit katonai bázist
A feszültség azután erősödött fel, hogy egy iráni gyártmányú Shahed drón csapódott be a brit RAF Akrotiri katonai bázis egyik hangárjába Cipruson. A ciprusi hatóságok szerint a drónt Libanonból, Bejrút térségéből indították. Két további drónt a brit légierő vadászgépei lőttek le, miután felszálltak az akrotiri bázisról. A brit kormány ezt követően több mint 400 katonát küldött Ciprusra.
Kritika érte Londont a lassú reakció miatt
A brit kormányt bírálatok érték amiatt, hogy nem volt elegendő katonai eszköz a térségben, és a reakció túl lassú volt. Ciprus londoni főbiztosa, Kyriacos Kouros szerint a brit katonai jelenlét megerősítése „a minimum”, amit a szigetország elvárhat. Más európai országok ugyanis gyorsabban reagáltak: Franciaország például azonnal hadihajót küldött a térségbe.
Healey erre úgy reagált, hogy a konfliktus kirobbanása előtt hetekkel megkezdődött az erők átcsoportosítása, beleértve repülőgépeket, radarokat és drónelhárító egységeket is.
Trump is bírálta a brit kormányt
A geopolitikai feszültséget tovább növelte, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke nyilvánosan bírálta a brit kormányt. Trump szerint az Egyesült Királyság „nagyon csalódást keltő” módon reagált, és azt mondta, Londonnak „kérdés nélkül támogatnia kellene az Egyesült Államokat”.
A brit miniszterelnök, Keir Starmer ugyanakkor kitart amellett, hogy az Egyesült Királyság a saját nemzeti érdekei alapján hozza meg döntéseit.
A kormányfő hangsúlyozta: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti „különleges kapcsolat” továbbra is működik, és a két ország folyamatos hírszerzési együttműködésben áll.
Titkos kormányzati vita szivároghatott ki
Eközben a brit politikai életet egy újabb vita is felkavarta. Egy brit magazin arról számolt be, hogy a kormány fontolóra vette az amerikai erők számára brit katonai bázisok használatának engedélyezését az Irán elleni első csapásokhoz.
A beszámoló szerint több miniszter – köztük az energiaügyi miniszter, Ed Miliband – ellenezte ezt. A jelentés azért is érzékeny, mert egyes elemzők szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság üléséről szivároghattak ki információk, ami komoly politikai botrányt okozhat.
Egyre bizonytalanabb a helyzet
A brit kormány hivatalosan továbbra is védekező szerepet hangsúlyoz, azonban a védelmi miniszter nyilatkozata egyértelművé tette:
London már nem zárja ki, hogy szükség esetén támadó műveletekben is részt vegyen.
A Közel-Keleten zajló konfliktus így továbbra is kiszámíthatatlan, és a következő napok döntései komoly hatással lehetnek a nemzetközi biztonsági helyzetre. Forrás