Egyre több brit ingatlantulajdonos fontolgatja, hogy kiszáll a bérbeadási piacról, miután a kormány újabb adóemelést jelentett be. A szakértők szerint a kiadó lakások számának csökkenése tovább drágíthatja az albérleteket, és különösen nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akiknek most kell új otthont találniuk.
Komoly aggodalmakat keltett a brit ingatlanpiacon a kormány legutóbbi költségvetési döntése: egy friss felmérés szerint a főbérlők jelentős része már azt mérlegeli, hogy eladja a bérbeadásra használt ingatlanát, és végleg elhagyja a magánbérleti szektort. Ha ez tömegesen megtörténik, a már most is szűkös kínálat tovább csökkenhet, miközben a lakhatási költségek rekordmagasságban vannak.
A brit bérlők számára ez különösen rossz hír lehet, hiszen sokan már jelenleg is fizetésük egyre nagyobb részét költik lakhatásra. A piaci szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kevesebb elérhető ingatlan miatt még élesebb verseny alakulhat ki a kiadó lakásokért, ami újabb jelentős lakbéremelkedést idézhet elő.
A főbérlők több mint fele már a kiszállást fontolgatja
A Propertymark ingatlanközvetítői szervezet tagjai körében végzett felmérés szerint a válaszadók 57 százaléka arról számolt be, hogy a költségvetési adóemelés bejelentése utáni napokban olyan megkereséseket kapott, amelyekben a főbérlők a magánbérleti piac elhagyásáról érdeklődtek. A szervezet csaknem 20 ezer brit ingatlanközvetítőt képvisel, a felmérésben részt vevő válaszadók pedig becslések szerint összesen 2860 ingatlannal álltak kapcsolatban.
A háttérben az áll, hogy 2027 áprilisától jelentősen emelkedik a bérbeadásból származó jövedelem adóterhe. John Healey pénzügyminiszter az őszi költségvetésben további két százalékpontos emelést jelentett be, amely hozzáadódik a Rachel Reeves által már korábban elfogadott, szintén két százalékpontos növeléshez. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest összesen négy százalékponttal magasabb adókulcsok lépnek életbe.
A változás következtében az alap adósávba tartozó bérbeadók ingatlanból származó jövedelmének adókulcsa 20-ról 24 százalékra emelkedik, a magasabb adósávban 40-ről 44 százalékra, a legfelső sávban pedig 45-ről 49 százalékra nő. A változás Angliában, Walesben és Észak-Írországban érinti a magánszemély bérbeadókat, míg Skóciában külön szabályozás érvényesülhet.
A kormány intézkedése így újabb terhet jelenthet azoknak a tulajdonosoknak, akik már eddig is magasabb hitelköltségekkel, fenntartási kiadásokkal és egyéb szabályozási kötelezettségekkel szembesültek. Az ingatlanpiaci szereplők szerint különösen a kisebb, egy-két lakást kiadó tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy a továbbiakban már nem éri meg számukra a bérbeadás.
Akár évi 2500 fonttal is többe kerülhet az albérlet
A Savills ingatlanközvetítő és piackutató vállalat előrejelzésére hivatkozva a The Independent azt írja, hogy 2031-ig átlagosan 15 százalékkal emelkedhetnek a bérleti díjak az Egyesült Királyságban. Londonban ennél is nagyobb, 16 százalékos drágulást vetítenek előre, ami a jelenlegi hivatalos adatok alapján éves szinten több mint 2500 fontos többletkiadást jelenthet egy átlagos bérlőnek, a fővárosban pedig akár 5000 fontot is. The Independent+1
A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy miközben a bérlők száma és a lakhatás iránti igény továbbra is jelentős, egyre kevesebb megfizethető ingatlan kerülhet a piacra. Lucian Cook, a Savills lakóingatlan-kutatási vezetője szerint a bérbeadási szektorból kilépő tulajdonosok tovább szűkíthetik a már most is elégtelen kínálatot, így azoknak, akik új albérletet keresnek, egyre kevesebb lehetőségük maradhat.
A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a helyzet kettészakíthatja a bérlőket. Akiknek hosszú távra elkötelezett, stabil főbérlőjük van, viszonylag biztonságban érezhetik magukat, azok viszont, akik éppen most keresnek lakást, sokkal nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Ráadásul ha egy tulajdonos eladja az ingatlant, a jelenlegi lakóknak is új otthont kell találniuk, gyakran egy jóval drágább piacon. The Independent
A Savills november 4-én közzétett saját piaci elemzése szintén arra jutott, hogy a bérlakáskínálat szűkössége a következő évek egyik meghatározó problémája maradhat. A vállalat becslése szerint az elmúlt négy évben nettó 240 ezerrel csökkent a bérbe adható lakások száma, és arra számítanak, hogy 2027 végéig a lakbérek gyorsabban emelkedhetnek, mint a bérek. Rental forecasts 2027-2031
Egy 63 éves nő története mutatja meg, mit jelent mindez a gyakorlatban
A lakhatási válság nem pusztán statisztikai kérdés, hanem már most is emberek ezreinek mindennapjait teszi bizonytalanná. A The Independent egy 63 éves nő, Julie Snowball történetét is bemutatta, aki négy éve él egy három hálószobás családi házban Runcornban, de nemrég kilakoltatási értesítést kapott, így ismét új otthont kell keresnie.
Julie jelenleg havi 725 font bérleti díjat fizet az ingatlanért, amelynek ára az elmúlt négy évben mindössze 50 fonttal emelkedett. Most azonban azt tapasztalja, hogy ugyanazon a környéken már a kisebb lakásokért, sőt egyes lakótársi szobákért is legalább havi 850 fontot kérnek, vagyis még egy jóval szerényebb elhelyezés is jelentős többletkiadást jelentene számára. The Independent
A nő jelenleg heti 72 órát dolgozik egy repülőtéren, hogy ki tudja fizetni a megélhetési költségeit, ám hamarosan szívműtét vár rá, amely után várhatóan hat-nyolc hónapig nem tud majd munkába állni. Bár a helyi önkormányzat szociális bérlakásra vonatkozó várólistáján már körülbelül 15 éve szerepel, elmondása szerint a rendszerben rendszeresen több tucat másik jelentkező előzi meg, így alig lát esélyt arra, hogy segítséget kapjon.
Julie a Shelter lakhatási jótékonysági szervezet támogatásával próbál új otthont találni, de a helyzetét tovább nehezíti, hogy két idős háziállatáról, egy kutyáról és egy macskáról is gondoskodnia kell. Attól tart, hogy ha nem talál megfizethető lakást, akár hajléktalanná is válhat, miközben egészségi állapota és a közelgő műtét miatt különösen kiszolgáltatott helyzetben van. The Independent
Már több mint 800 ezer korábbi kiadó ingatlan tűnt el a piacról
A brit bérlakáspiac helyzete ugyanakkor összetettebb annál, mint hogy egyszerűen egyre kevesebb lakás létezne. Angliában a magánbérleti célú ingatlanok száma már meghaladja az ötmilliót, a szektor teljes lakáspiacon belüli részesedése azonban a 2016-os 20,3 százalékról 19,5 százalékra csökkent.
A TwentyEA ingatlanpiaci adatai szerint a korábban bérbe adott lakások már az eladásra kínált ingatlanok 15 százalékát teszik ki, és 2020 óta több mint 800 ezer ilyen ingatlant értékesítettek. Ezek jelentős részét saját célra vásárlók szerzik meg, vagyis az ingatlanok ugyan nem tűnnek el a lakáspiacról, de többé nem feltétlenül lesznek elérhetők a bérlők számára. The Independent
Közben az új építésű bérlakások sem feltétlenül kínálnak megoldást a megfizethető lakhatás problémájára. A kínálat egyre nagyobb részét vállalati fejlesztők által épített, gyakran prémium kategóriás lakások adják, amelyek bérleti díja sok átlagos keresetű család számára eleve túl magas lehet.
A Savills elemzése szerint a Build to Rent, vagyis kifejezetten hosszú távú bérbeadásra épített lakások piaca egyelőre túl kicsi ahhoz, hogy ellensúlyozza a magánbérbeadók távozását. A 2026 szeptemberéig tartó 12 hónapban 22 ezer ilyen új lakás készült el, miközben az új bérlakás-fejlesztések indításai egy év alatt több mint 70 százalékkal estek vissza. Rental forecasts 2027-2031
A kormány vitatja, hogy tömegesen menekülnének a főbérlők
A politikai vita természetesen már megkezdődött. Katie Lam, az ellenzéki Konzervatív Párt árnyék-lakásügyi minisztere azzal vádolta a Munkáspártot, hogy az adóemelésekkel és a folyamatosan növekvő adminisztratív terhekkel éppen azokat az ingatlantulajdonosokat ösztönzi a piac elhagyására, akikre a bérlakáskínálat fenntartásához szükség lenne.
Lam szerint a kevesebb elérhető otthon miatt a családoknak egyre nagyobb versenyben kell majd megküzdeniük a kiadó lakásokért, miközben a lakbérek is tovább emelkedhetnek. A politikus arra figyelmeztetett, hogy a kormány korábbi ígéretei ellenére a lakhatás egyre nehezebben megfizethetővé válhat azok számára, akik bérelni, vásárolni vagy építkezni szeretnének. The Independent
A brit lakásügyi minisztérium ezzel szemben azt állítja, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a főbérlők nagy számban hagynák el a magánbérleti szektort. A kormány szerint az új Renters’ Rights Act éppen a bérlők védelmét szolgálja, többek között az indokolatlan lakbéremelésekkel szembeni fellépés lehetőségével és a bérleti ajánlattételi versenyek betiltásával.
A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a bérlőket védő szabályozás és a főbérlőkre nehezedő egyre nagyobb terhek milyen hatással lesznek egymásra. Ha a tulajdonosok valóban nagyobb számban adják el bérbeadásra használt ingatlanjaikat, az új szabályok önmagukban aligha oldják meg a kínálat szűkösségét, a lakást kereső emberek pedig könnyen egy még drágább és kiszámíthatatlanabb piacon találhatják magukat. The Independent+1
A brit albérletpiac tehát újabb komoly próbatétel előtt áll. Az Angliában élő magyar bérlők számára is érdemes figyelni a fejleményeket, hiszen ha a kiadó ingatlanok kínálata tovább szűkül, annak hatása nemcsak Londonban, hanem az ország más városaiban és régióiban is érezhető lehet. Forrás