Tovább éleződik a nemzetközi helyzet a Közel-Keleten: Irán komoly figyelmeztetést küldött az Egyesült Királyságnak, miután London engedélyezte, hogy az Egyesült Államok brit katonai bázisokat használjon iráni célpontok elleni műveletekhez. A brit kormány azonban határozottan visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta: nem kíván belesodródni egy szélesebb háborúba.
Irán: „Ez agresszióban való részvétel”
Az iráni külügyminiszter, Seyyed Abbas Araghchi egy telefonbeszélgetés során figyelmeztette Yvette Cooper brit belügyminisztert, hogy Teherán az amerikai erők brit bázisokhoz való hozzáférését „agresszióban való részvételnek” tekinti. Araghchi szerint ezek a lépések „bekerülnek a két ország kapcsolatának történetébe”, és Irán fenntartja a jogot, hogy megvédje szuverenitását és függetlenségét. A külügyminiszter emellett „negatívnak és elfogultnak” nevezte a brit kormány hozzáállását.
A figyelmeztetés különösen aggasztó annak fényében, hogy a térségben már hetek óta tart az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai művelete, amely jelentős emberáldozatokkal és egyre súlyosbodó geopolitikai következményekkel jár.
London: nem veszünk részt a háborúban
A brit kormány gyorsan reagált a fenyegetésre. Downing Street közleményében egyértelművé tette: az Egyesült Királyság nem vett részt a kezdeti támadásokban, és nem kíván belesodródni a konfliktusba.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a brit bázisok használatát kizárólag „korlátozott és védelmi célokra” engedélyezték, válaszul Irán rakétatámadásaira. Keir Starmer miniszterelnök korábban is kiállt döntése mellett, mondván: „az ország érdekeit tartotta szem előtt”, amikor nem csatlakozott az amerikai–izraeli első csapásokhoz.
Katonai együttműködés, de csak korlátozottan
A későbbiekben azonban London mégis engedélyezte az amerikai erők számára, hogy brit bázisokat – köztük a RAF Fairford légibázist – használják iráni rakétakapacitások elleni műveletekhez. A brit kormány szerint ez a lépés elsősorban a brit állampolgárok és érdekek védelmét szolgálja, és nem jelent teljes körű katonai részvételt a konfliktusban.
Trump nyomása és a Hormuzi-szoros kérdése
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is bírálta Londont, amiért nem áll teljes mértékben Washington mellé. Trump különösen azt sérelmezte, hogy az Egyesült Királyság nem támogatja elég határozottan a Hormuzi-szoros újranyitására irányuló törekvéseket.
A szoros kulcsfontosságú a globális olajszállítás szempontjából, és az iráni fenyegetések miatt a hajóforgalom jelentősen visszaesett. Ez már most komoly hatással van az energiaárakra és a megélhetési költségekre világszerte.
Politikai reakciók és figyelmeztetések
A brit kormányon belül és kívül is megosztott a vélemény. Egyes politikusok szerint Irán próbálja „megfélemlíteni” Londont, míg mások attól tartanak, hogy a brit lépések tovább eszkalálhatják a konfliktust. A Green Party of England and Wales például arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az engedélyt az amerikai bázishasználatra, és ne váljon „részévé egy illegális háborúnak”.
Mi jöhet most?
A brit kormány továbbra is a diplomáciai megoldást hangsúlyozza, és Keir Starmer szerint a konfliktus lezárása a leggyorsabb módja annak, hogy csökkenjenek a megélhetési költségek és stabilizálódjon a helyzet. Azonban a jelenlegi fejlemények alapján egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a konfliktus kiszélesedik – és ebbe már az Egyesült Királyság is mélyebben belesodródhat. Forrás