Ilyen az élet Angliában az EU-s dolgozók nélkül: egy építési vállalkozó mesél 1

Sebastian Przetakowski 24 évesen érkezett Londonba, és most családja és virágzó vállalkozása van. De sorra visszautasítja a munkát, mivel a Brexit és a Covid azt jelenti, hogy így szinte egyáltalán nem talál hozzájuk kőműveseket és ácsokat.

Ilyen az élet Angliában az EU-s dolgozók nélkül: egy építési vállalkozó mesél 3

Sebastian Przetakowski 24 évesen érkezett az Egyesült Királyságba. Ő csak nyaralni akart, és egy kis pénzt keresni, hogy autót tudjon venni. A nagybátyja pont itt dolgozott az építőiparban, és Sebastian munkásként nála helyezkedett el. A terv az volt, hogy két-három hónapot dolgozik az Egyesült Királyságban, majd visszatér Lengyelországba. Ez 2004-ben volt, és azóta még mindig itt van – letelepedett, brit állampolgár lett, házas, és két gyereke van.

Fokozatosan lépkedett felfelé a létrán a szakmában, végül saját építőipari vállalkozásba kezdett Londonban. Azóta tetőtér átalakításokat, bővítéseket és kerti irodákat csinál megrendelésre. A hat és négy éves lányai már itt járnak iskolába. Az üzlet 12 főről viszonylag rövid idő alatt körülbelül 50-re nőtt. Volt néhány srác Csehországból és Romániából, de a legtöbben Lengyelországból érkeztek. Ez megkönnyítette a kommunikációt, de Sebastian szerint a lengyelek alapból nagyon jó munkások.

„Nagyon magas a munkamorálunk, és mindig igyekszünk a lehető legmagasabb színvonalon dolgozni. Talán azért, mert küzdöttünk. A Lengyelországban élőknek igen sok nehézségen kellett keresztül menniük a háború óta, és az emberek mindig a legjobbat próbálták kihozni a nehéz helyzetből, szerintem ez lehet az oka, hogy itt kint is keményen dolgoznak.” – fejtegette elméletét Sebastian.

A Brexit népszavazás környékén Przetakowski kevésbé érezte otthon magát Nagy-Britanniában. „Érezni lehetett a feszültséget. Voltak helyek, néhány kocsma, klub, étterem, ahol érezni lehetett, hogy nem látnak minket szívesen. Na meg Nigel Farage a tévében…” A bátyja, aki szintén a vállalkozásban dolgozott, elment. – Azt mondta, nem akar tovább itt élni. Néhány barát és alkalmazott – vakolók, vízvezeték-szerelők, lakberendezők – szintén visszament. „A lengyel gazdaság akkoriban egész jól ment, ott nagy volt az ilyen szakemberekre az igény.”

Przetakowski családjával és vállalkozásával együtt itt vert gyökeret, így maradt az országban. A dolgozók elvándorlása azonban azt jelentette, hogy sokkal nehezebb volt szakképzett és szakképzetlen munkaerőt találni. Aztán jött a Covid, és még több uniós munkavállaló ment haza. Az Építőmesterek Szövetségének legutóbbi, augusztusban közzétett felmérése szerint az iparágban dolgozók 53%-a nehezen talál ácsot, 47%-uk pedig nehezen talál kőműveseket. Ha ehhez hozzáadjuk az anyagárak emelkedését (amelyről a válaszadók 98%-a számolt be), akkor kezdhetjük is kapizsgálni hogy mekkora a gond.

Przetakowskinak csökkentenie kellett saját dolgozóinak a számát is. “És emellett emelnie kellett azoknak az embereknek a bérét, akik maradtak, hogy valamilyen módon ott is tartsa őket, és megakadályozza a távozásukat.” Rengeteg munka érkezett a járvány alatt, „azoktól az emberektől, akiknek sok pénzük van olyan projektekre, mint a bővítések és a tetőtér-átalakítások. Egy évre előre teljesen le vagyok foglalva, és nem tudok több munkát elvállalni, mert nem tudok több embert szerezni. Mindenki nehezen talál most munkásokat.”

A Brexit előtt Przetakowski csak telefonált egyet, és néhány hónapra áthívta az unokatestvérét. „Most nagyon nehéz az új bevándorlási rendszer miatt, sok bürokráciát és papírmunkát igényel. Megoldásra lesz szükségünk a kormány részéről. Az építőiparnak sürgősen munkaerőre van szüksége az EU-ból; nagyon sürgősen.”

A tory pártkonferencián Boris Johnson, brit miniszterelnök azt mondta, hogy a Brexit jót fog tenni a brit dolgozóknak, mivel emelkednek majd a béreik. Przetakowskinak semmi ellenvetése nincs az ellen, hogy briteket alkalmazzon; nemrég néhány brit kőműves dolgozott is nála. “Megbízhatóak voltak, hétvégén és ünnepnapokon is dolgoztak.” De nem mintha jelenleg a brit munkavállalókból is olyan sok futkorászna az utcán.

A probléma nem csak a Brexit és a Covid együttes hatása – mondja Przetakowski. „A fiatalok már nem választják szívesen ezt az irányt, ez nem trendi. A visszaesést meg kell fordítani.” Ez jelentheti több gyakornoki rendszer bevezetését. „Arra is rá kellene vennünk a fiatalokat, köztük a fiatal nőket is, hogy egyáltalán elkezdjenek gondolkodni az építőiparban való elhelyezkedésen, és arról, hogy ez a környezet védelmét is szolgálja. Építhetünk napelemes lakásokat, elektromos autóknak való töltőállomással is, ha ez kell – talán ettől divatosabb lenne az iparág.”

Sebastian szerint a feszültség, a nem szívesen látottság érzés mostanra többnyire elmúlt. De sajnos vele együtt elment a munkaerő egy jelentős része is, és még mindig csak mennek…   Forrás

Megosztás