Egyre nagyobb a politikai feszültség a brit kormányon belül, miután a sajtóban felmerültek olyan hírek, hogy Wes Streeting egészségügyi miniszter egy esetleges puccsot tervezhet Sir Keir Starmer miniszterelnök ellen. A Downing Street azonnal reagált, és cáfolta a híreszteléseket, Streeting pedig „önpusztítónak és nevetségesnek” nevezte a pletykákat.
„Aki ezeket a híreket terjeszti, az valószínűleg túl sokat nézte a Celebrity Traitors-t” – mondta a Sky Newsnak, hozzátéve, hogy az ilyen „pletykák” csak gyengítik a kormányfőt, és szerinte az érintett személyeket el kellene bocsátani.
A politikai háttérben azonban egyre több képviselő elégedetlen a miniszterelnök teljesítményével, miközben a párt támogatottsága csökken a közvélemény-kutatásokban. Többen úgy vélik, hogy egy új vezető friss lendületet adhatna a kormánypártnak. A lehetséges utódok között emlegetik Wes Streetinget, Shabana Mahmood belügyminisztert, John Healey védelmi minisztert, sőt, még Angela Rayner volt miniszterelnök-helyettest is.
De hogyan is történhetne meg egy miniszterelnök leváltása az Egyesült Királyságban? Íme, a három legvalószínűbb forgatókönyv.
1. Starmer lemondása
A leggyakoribb módja annak, hogy egy brit miniszterelnök távozik a posztjáról, a saját lemondása. Alacsony népszerűség, bizalmatlanság a párton belül vagy miniszteri lemondások sorozata – mindezek elegendőek lehetnek ahhoz, hogy egy kormányfő „önként” visszalépjen.
Szakértők szerint Starmer még nincs ezen a ponton, de a jövő tavaszi költségvetés és a 2026-os helyhatósági választások döntő jelentőségűek lesznek. Ha a választók negatívan reagálnak a költségvetésre, és a Labour rosszul szerepel a választásokon, megnőhet a belső nyomás a miniszterelnök távozására.
Az utóbbi években több brit kormányfő is így távozott. Boris Johnson például 2022 júliusában mondott le, miután a „Partygate” botrány és több miniszteri lemondás után már nem tudta fenntartani pártja támogatását.
2. Vezetőváltás a párton belül
A Munkáspárt saját szabályai alapján a miniszterelnök ellen vezetőválasztási kihívást is lehet indítani. Ehhez a parlamenti munkáspárti frakció 20 százalékának támogatása szükséges (jelenleg 81 képviselő). Amennyiben ez megtörténik, a jelenlegi vezető automatikusan a szavazólapra kerül, és a párttagság szavazása dönt arról, ki legyen az új vezető.
Ez a folyamat utoljára 2016-ban zajlott le, amikor Jeremy Corbyn ellen Owen Smith indított kihívást – ám Corbynt a párttagság végül még nagyobb arányban választotta vissza.
3. Bizalmatlansági szavazás a parlamentben
Az Egyesült Királyság alkotmányos rendszere szerint a kormánynak meg kell őriznie a parlament bizalmát. Ha ez megkérdőjeleződik, bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani, amelynek sikere esetén a kormánynak le kell mondania, vagy új választást kell kiírni.
Ezt leggyakrabban az ellenzék vezetője kezdeményezi – jelen esetben Kemi Badenoch –, de a Labour párt óriási többsége (405 képviselő a 650-ből) miatt szinte kizárt, hogy egy ilyen szavazás sikeres lenne.
Utolsó alkalommal 1979-ben bukott meg kormány bizalmatlansági indítvány miatt: James Callaghan kisebbségi Labour-kormányát akkor mindössze egy szavazattal győzte le az ellenzék, ami Margaret Thatcher hatalomra jutásához vezetett.
Mi várható most?
Bár a jelenlegi helyzet nem jelzi, hogy Starmer közvetlen veszélyben lenne, a párton belüli feszültségek és a romló közvélemény-kutatások miatt a következő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek a politikai jövője szempontjából. A költségvetés, az önkormányzati választások és a belső lojalitás próbája döntheti el, meddig maradhat Starmer a Downing Streeten. Forrás