Így vert át és nyúlt le 2000 fonttal egy angliai magyar honfitársam - tanuljatok a hibámból

Nem szeretném, ha a nevem megjelenne, de azt szeretném, ha a történetem másoknak hasznára válna. Öt éve élek Londonban, és tavaly nyáron történt velem az, amiről most írok – azóta is nehezen mondom ki hangosan, mert szégyellem, milyen könnyen becsaptak. De pontosan ezért kell megírnom: ha én is bedőltem, bárki más is bedőlhet egy ilyen trükknek.

Így vert át és nyúlt le 2000 fonttal egy angliai magyar honfitársam - tanuljatok a hibámból

A helyzet

2025 júniusában lejárt a bérleti szerződésem Ealingben, és sürgősen új albérletet kellett találnom – a munkahelyem miatt Nyugat-Londonban akartam maradni, lehetőleg Wembley vagy Acton környékén. Az egyik magyar Facebook-csoportban láttam egy hirdetést: egy szépen berendezett, kétszobás lakás Actonban, piaci ár alatt, azonnal költözhető. A hirdető egy szintén angliai magyar személy volt, nem akarom felfedni a kilétét, hívjuk csak Editnek – rendes, jól megírt profilja volt, több közös csoportunk, és a bejegyzésében azt írta, hogy külföldön dolgozik, ezért nem tud személyesen megmutatni, de a bátyja majd elintézi a kulcsátadást.

Hogyan indult a csapda

Amikor írtam neki, gyorsan, barátságosan válaszolt – magyarul, sok emojival, pontosan úgy, ahogy egy megbízható honfitárstól várnám. Küldött képeket a lakásról (utólag kiderült, hogy egy Rightmove-hirdetésből lopta őket), és azt mondta, annyi az érdeklődő, hogy csak annak tudja tartani a lakást, aki előre utalja a kauciót és az első havi bérleti díjat. Amikor megkérdeztem, miért nem lehet személyes megtekintés, azt mondta, a bátyja épp külföldön van munkaügyben, de „ha gondolom, kérdezzek bárkit a csoportból, mindenki ismeri őt, teljesen megbízható.”

Ez is érdekelhet:  A „Magyar a magyarnak farkasa” - tényleg minden kinti magyar le akar húzni?

Ez volt a pillanat, amikor el kellett volna gondolkodnom – de nem tettem. Két másik nő is kommentelt a bejegyzés alatt, hogy „igen, ismerem Editet, rendes lány” (utólag kiderült, ezek is hamis profilok voltak). Én pedig, mert éppen szorult helyzetben voltam, és mert „hiszen magyar, csak nem csap be”, elhittem.

Bankkártyás átutalással küldtem el 1600 font kauciót és 400 font előleget – összesen 2000 fontot –, egy nevemre nem is szóló, csak Edit által megadott számlaszámra. A visszaigazolást ígért „bérleti szerződést” egy PDF-ben küldte el, ami hivatalos formanyomtatványnak tűnt, de utólag egy ügyvéd barátom szerint semmilyen jogi értéke nem volt.

Amikor a megbeszélt költözési napon odaértem a megadott címre a bőröndjeimmel, egy teljesen más család nyitott ajtót – ők laktak ott, és fogalmuk sem volt semmilyen Editről. Aznap este már nem tudtam elérni sem őt, sem a csoportban kommentelő „ismerősöket” – mindannyian törölték a profiljukat, vagy blokkoltak.

Aznap éjjel egy barátom kanapéján aludtam a bőröndjeimmel, és csak akkor engedtem meg magamnak, hogy sírjak.

Amit utólag megtudtam

A rendőrségi bejelentés (Action Fraud) után egy nyomozó elmondta, hogy ez egy jól ismert módszer: a csalók valódi, meglévő ingatlanok fotóit használják fel (amiket gyakran másik, valódi hirdetésből lopnak), sosem engednek élőben megtekinteni, mindig van valamilyen „sürgősségi” indok, ami miatt gyorsan kell fizetni, és gyakran több hamis Facebook-profillal is megtámogatják a hitelességet a kommentekben. A pénzemet soha nem kaptam vissza – a bankom szerint, mivel én magam kezdeményeztem az utalást (nem történt jogosulatlan hozzáférés a számlámhoz), nem tudtak garantálni visszatérítést, bár a bejelentés után elindítottak egy vizsgálatot.

Ez is érdekelhet:  Szigorodnak a brit nyugdíj-kiegészítés szabályai: Mit jelent ez a hazaköltöző magyaroknak?

A tanulság, amit meg szeretnék osztani

Ha valamit magammal viszek ebből, az ez: azt hittem, hogy mert magyar, automatikusan megbízhatóbb, mint egy idegen. Pontosan ez az érzés az, amit a csalók kihasználnak – tudják, hogy a közös nyelv, a közös csoportok, a „mi, magyarok segítjük egymást” érzés lekapcsolja bennünk az éberséget, amit egy teljesen idegen országbeli hirdetéssel szemben automatikusan éreznénk.

Amit ma másképp csinálnék:

  • Sosem utalnék pénzt anélkül, hogy személyesen (vagy élő videóhívásban, valós idejű bizonyítékkal) megnézném a lakást.
  • Ellenőrizném, hogy a bérbeadó neve szerepel-e a Land Registry nyilvántartásában mint az ingatlan tulajdonosa – ez pár fontért, online lekérhető.
  • Gyanús lenne, ha valaki azzal indokolja a sietséget, hogy „külföldön van” vagy „más már majdnem lefoglalta.
  • A kommentekben lévő „megerősítéseknek” sem hinnék automatikusan – ma már tudom, ezek is hamisíthatók.
  • Ha bármi rosszul sül el, azonnal jelentem az Action Fraud-nak (0300 123 2040 vagy actionfraud.police.uk) – minél hamarabb teszed, annál nagyobb esély van legalább részleges nyomozásra.

Nem azért osztom meg ezt, hogy szánalmat keltsek – azért, mert ha akár egy embert megóv attól, hogy ugyanabba a hibába essen, amibe én, már megérte megosztani.