Egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik a brit kormányra, miután vezető képviselők nyíltan bírálták az ország felkészültségét a közel-keleti konfliktus közepette. A brit miniszterelnök, Keir Starmer kemény kérdésekkel szembesült, miközben egyes politikusok már azt állítják: az Egyesült Királyság gyakorlatilag háborús helyzetben van.
„Komoly elégedetlenség” a parlamentben
A parlamenti bizottság előtt tartott meghallgatáson több képviselő is élesen bírálta a kormányt:
- „önelégültséggel” vádolták a vezetést
- hiányolták a gyors és határozott katonai reakciót
- szerintük az ország nincs megfelelően felkészülve
A konzervatív veterán képviselő, Bernard Jenkin különösen keményen fogalmazott:
„Az Egyesült Királyság háborúban áll – miért nem ennek megfelelően cselekszik a kormány?”
Szerinte a döntéshozatal „riasztó mértékű önelégültséget” tükröz.
Starmer: nem tudni, meddig tart a konfliktus
A miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg nem lehet megmondani, mikor ér véget a háború, annak ellenére, hogy Donald Trump korábban tűzszünetről beszélt.
„Őszintén szólva nehéz erre válaszolni” – mondta Starmer, hozzátéve:
- a fő cél a gyors eszkalációcsökkentés
- ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy a konfliktus elhúzódik
A miniszterelnök egy sürgősségi COBRA ülésre is készült, ahol a háború gazdasági hatásait – különösen a megélhetési költségeket – tárgyalják.
Közvélemény: nő a félelem a védelem miatt
A Ipsos MORI friss felmérése szerint:
- a védelemmel kapcsolatos aggodalom egy hónap alatt több mint duplájára nőtt
- 31%-ra emelkedett
- ezzel már a harmadik legfontosabb témává vált az országban
Ez jól mutatja, hogy a konfliktus nemcsak politikai, hanem társadalmi szinten is komoly feszültséget okoz.
Katonai hiányosságok: „kínos helyzet”
A vita egyik legélesebb pontja a brit katonai jelenlét hiánya volt a térségben.
A vádak szerint:
- nem volt brit hadihajó a Földközi-tengeren a konfliktus kezdetén
- a HMS Dragon csak később, sietve készült fel és indult útnak
- más országok – például Franciaország és Görögország – gyorsabban reagáltak
A munkáspárti bizottsági elnök, Tanmanjeet Singh Dhesi ezt „kifejezetten kínosnak” nevezte:
„Amikor az Egyesült Államok felkészült a támadásra, mi még egyetlen haditengerészeti egységet sem tudtunk a térségbe küldeni.”
Ciprusi bázisok is veszélyben
A feszültséget tovább növelte, hogy Irán dróntámadásokat indított Ciprus ellen:
- az egyik célpont a RAF Akrotiri volt
- ez az Egyesült Királyság egyik kulcsfontosságú bázisa a régióban
A történtek után még élesebb kérdések merültek fel a brit védelem hatékonyságáról.
Starmer visszavágott: a múlt a hibás
A kritikákra reagálva Starmer a korábbi kormányokat hibáztatta:
- szerinte évekig tartó alulfinanszírozás gyengítette a hadsereget
- hivatkozott Ben Wallace korábbi kijelentésére is, miszerint a fegyveres erők „kiüresedtek”
A miniszterelnök hangsúlyozta:
- növelni fogják a védelmi kiadásokat
- cél a GDP 2,5%-ának elérése
Feszültség a kormányon belül is
A meghallgatáson az is kiderült, hogy:
- vita van a védelmi minisztérium és a pénzügy között
- késik a kulcsfontosságú védelmi beruházási stratégia
Starmer ezt így kommentálta:
„Az én feladatom, hogy ezt megoldjam.”
Katonai lépések a háttérben
A miniszterelnök igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, és több konkrét lépést is felsorolt:
- brit szakértők segítik a légvédelem irányítását a Közel-Keleten
- rakétavédelmi rendszereket telepítenek a térségben
- együttműködés zajlik többek között Bahrain, Kuwait és Saudi Arabia irányába
Hangsúlyozta:
„Katonáink és hírszerző szolgálataink a nap 24 órájában dolgoznak, hogy biztonságban tartsanak minket.”
Churchill árnyéka a vitában
A vita során előkerült a történelem is: egyes képviselők szerint Winston Churchill a második világháború idején nem várt hosszadalmas elemzésekre, hanem azonnal cselekedett. Starmer viszont elutasította az összehasonlítást, és hangsúlyozta a modern stratégiai tervezés fontosságát.
Egyre nagyobb a tét
A brit kormány egyszerre próbál:
- kimaradni a közvetlen háborús konfliktusból
- megvédeni stratégiai érdekeit
- kezelni a növekvő gazdasági és társadalmi nyomást
A parlamenti vita azonban világossá tette: egyre többen kérdőjelezik meg, hogy az ország valóban felkészült-e egy elhúzódó konfliktusra.
A következő hetek döntőek lehetnek – nemcsak a háború alakulása, hanem az Egyesült Királyság biztonságpolitikai irányvonala szempontjából is. Forrás: Independent