Újabb súlyos fordulat következett be a Falkland-szigetek körüli brit–argentin konfliktusban, miután Argentína jogi eljárásokat indított 45 magánszemély és vállalat ellen. Javier Milei argentin elnök hivatala szombat reggel jelentette be az intézkedést, egy nappal azután, hogy az államfő határozottabb fellépést ígért a szigetek környékén működő energetikai vállalkozásokkal szemben.
Az argentin kormány szerint az eljárások nem feltétlenül csak közvetlenül az érintett cégekre vonatkozhatnak, hanem azok részvényeseit és szolgáltatóit is érinthetik. A hatóságok egyelőre nem hozták nyilvánosságra, pontosan mely személyek és vállalatok ellen indultak eljárások.
Milei pénteki televíziós beszédében ismét megerősítette Argentína területi igényét a Falkland-szigetekre, és közölte, hogy szankciókat kíván alkalmazni azokkal az energetikai vállalatokkal szemben, amelyek a térségben működnek.
Az olajkitermelés miatt is egyre nagyobb a feszültség
A vita egyik központi eleme a Sea Lion olajmező, amelynek fejlesztésében brit és izraeli érdekeltségű vállalatok vesznek részt. A termelés a jelenlegi tervek szerint 2028-ban kezdődhetne meg, Milei azonban „jelenlegi és közvetlen veszélynek” nevezte a projektet Argentína területi követeléseire nézve.
Az argentin elnök szerint országa számára sürgetővé vált a fellépés, mert néhány hónapon belül megteremtődhet annak anyagi lehetősége, hogy a vállalatok hozzáférjenek a tengerfenék alatt található olajhoz. Milei közölte, hogy végrehajtási rendeletekkel kívánják bevezetni a szankciókat az érintett tengeri olajkitermelési projektekben részt vevő kereskedelmi szereplőkkel szemben.
A Falkland-szigetek közelében a Rockhopper Exploration brit vállalat a Navitasszal együtt fejleszti a Sea Lion projektet. A Rockhopper közölte, hogy jelenlegi várakozásai szerint az argentin kormány most bejelentett intézkedései nem lesznek érdemi hatással a projekt megvalósítására.
London nem akar újabb diplomáciai háborút
A brit kormány közben egyértelművé tette, hogy továbbra sem változtat álláspontján a Falkland-szigetek hovatartozásával kapcsolatban. Ed Miliband brit külügyminiszter szerint a brit álláspont „rendíthetetlen”, és a szigetek brit fennhatóság alatt maradnak, mivel ezt a szigetlakók túlnyomó többsége támogatja.
A brit védelmi miniszter, Wes Streeting szintén azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság elkötelezettsége a Falkland-szigetek iránt „abszolút és megingathatatlan”. Downing Street ugyanakkor jelezte, hogy London egyelőre nem készül hivatalos diplomáciai válasszal Milei fenyegetéseire, mivel továbbra is szeretnék erősíteni a kapcsolatokat Buenos Airesszel.
A szigetek lakossága 2013-ban népszavazáson szinte egyhangúlag a brit fennhatóság fenntartása mellett döntött. A referendumon a szavazatok 99,8 százaléka támogatta a jelenlegi státuszt, mindössze három szavazat érkezett ellene.
Trump kijelentései tovább bonyolítják a helyzetet
A mostani argentin lépések különösen érzékeny időszakban érkeztek, miután Donald Trump amerikai elnök a héten arra utalt, hogy az Egyesült Államok nem feltétlenül támogatná Nagy-Britanniát egy jövőbeli Falkland-szigeteki konfliktusban. Trump ezt részben azzal hozta összefüggésbe, hogy London nem támogatta teljes mértékben az amerikai katonai fellépést Iránnal szemben.
Milei beszédében azt is állította, hogy Washington jelenleg felülvizsgálja a Falkland-szigetekkel kapcsolatos korábbi álláspontját. A Downing Street Trump kijelentéseit nem kívánta részletesen kommentálni, mindössze annyit közölt, hogy azok az amerikai elnök hatáskörébe tartoznak.
Az Egyesült Államok hivatalosan semleges álláspontot képvisel a Falkland-szigetek hovatartozásának kérdésében, ugyanakkor az 1982-es háború idején fontos támogatást nyújtott Nagy-Britanniának a szigetek visszafoglalásához. Az akkori konfliktusban 255 brit katona, 655 argentin katona és három Falkland-szigeteki lakos vesztette életét.
Milei katonai fejlesztéseket is bejelentett
Az argentin elnök a mostani bejelentésekkel párhuzamosan az ország déli részén, Tierra del Fuegóban egy új haditengerészeti támaszpont létrehozását is kilátásba helyezte. Milei szerint Argentínának meg kell erősítenie védelmi infrastruktúráját, miközben továbbra is azt hangoztatja, hogy a Falkland-szigetek visszaszerzése nemzeti cél.
„A Falkland-szigetek a jövőnk” – jelentette ki az argentin elnök, hozzátéve, hogy szerinte nincs más út, mint a szigetek visszaszerzése. London ezzel szemben továbbra is a szigetlakók önrendelkezési jogát tekinti az egyik legfontosabb érvének, így a két ország álláspontja jelenleg továbbra is alapvetően összeegyeztethetetlen.
A mostani konfliktus egyelőre diplomáciai és jogi eszközökre korlátozódik, de az olajkitermelés terve, az argentin szankciós fenyegetések és az amerikai elnök kijelentései miatt a Falkland-szigetek ügye ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került.