Jelentős katonai lépésre szánta el magát az Egyesült Királyság: Keir Starmer miniszterelnök bejelentette, hogy a brit haditengerészet egyik modern rombolóját, a HMS Dragon-t, valamint fegyveres, drónelhárító képességekkel felszerelt helikoptereket vezényel Ciprus térségébe. A döntés azután született meg, hogy az iráni erők dróntámadást intéztek a RAF Akrotiri brit katonai bázis ellen, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatja légicsapásait Irán ellen.
A brit jelenlét erősítése Cipruson
Starmer közölte: az Egyesült Királyság teljes mértékben elkötelezett a Cipruson állomásozó brit katonák és létesítmények védelme mellett. A Type 45-ös légvédelmi romboló bevetése komoly jelzés: a HMS Dragon fejlett radarrendszerekkel, légvédelmi rakétákkal és elektronikai hadviselési eszközökkel képes drónok és rakéták elfogására. A hajó mintegy 200 fős személyzettel működik, és két helikoptert is hordoz.
Ez az egyik legerősebb brit haditengerészeti egység, amely korábban a Perzsa-öbölben és az Arab-tengeren is szolgált, legutóbb pedig 2025 májusában részt vett a NATO „Formidable Shield” hadgyakorlatán.
Trump: „Ő nem Winston Churchill”
A brit döntés nem csillapította a washingtoni kritikákat. Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan bírálta Londont, amiért szerinte nem támogatja kellőképpen az amerikai katonai terveket. A Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Nem vagyok elégedett az Egyesült Királysággal sem… Nem Winston Churchill, akivel most dolgunk van.”
Trump külön utalt a brit–amerikai közös támaszpontra, a Diego Garcia-ra, amelynek használatáról többnapos egyeztetés után született döntés. Korábban a brit kormány kezdetben elutasította, hogy RAF-bázisokat biztosítson amerikai csapásokhoz, majd később – védelmi célokra – mégis engedélyezte azok használatát.
Háborús eszkaláció a Közel-Keleten
A konfliktus akkor robbant ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású rakétatámadást indított Irán ellen, amelyben az ország vezetésének jelentős része, köztük Ali Khamenei is életét vesztette.
Irán válaszul azzal fenyegetőzött, hogy „megnyitja a pokol kapuit” az Egyesült Államok és Izrael ellen, miközben további amerikai légicsapások lehetőségéről is beszélnek.
Brit állampolgárok evakuálása
A brit külügyminiszter, Yvette Cooper, bejelentette: charterjáratot indítanak Ománból a térségben rekedt brit állampolgárok kimenekítésére. A Külügyminisztérium (FCDO) adatai szerint mintegy 130 ezer brit regisztrálta jelenlétét az Öböl-menti országokban.
Belső politikai vita Londonban
Az ellenzéki és konzervatív politikusok szerint a kormány túl lassan reagált. Az árnyékvédelmi miniszter, James Cartlidge azt kérdezte: miért nem volt már korábban hadihajó a térségben?
Gavin Williamson volt védelmi miniszter pedig úgy fogalmazott: a mostani lépés „nagyon gyenge tervezésre” utal.
Cooper ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a brit légvédelem már korábban megerősítést kapott Cipruson: radarokkal, F–35-ös vadászgépekkel, légvédelmi és drónelhárító rendszerekkel. Franciaország is hasonló lépéseket fontolgat: légvédelmi rendszerek és akár egy fregatt térségbe küldéséről is szó van.
Mit jelent ez a brit–amerikai kapcsolatokra nézve?
Starmer a parlamentben kijelentette: a „különleges kapcsolat” az Egyesült Államokkal továbbra is erős, és kiáll döntése mellett.
A HMS Dragon bevetése azonban egyértelműen jelzi, hogy az Egyesült Királyság egyre mélyebben sodródik bele egy olyan konfliktusba, amely eredetileg nem közvetlen brit katonai műveletként indult.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek: ha az Egyesült Államok további csapásokat indít Irán ellen, a brit katonai jelenlét Cipruson még nagyobb stratégiai jelentőséget kaphat. Forrás